Oroszország felfüggeszti az új START egyezményben történő részvételét
„Be kell jelentenem, hogy Oroszország felfüggeszti a stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezményben történő részvételét” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi évértékelő beszédének a végén. Az elnök hangsúlyozta, hogy nem kilépésről van szó, de felszólította az orosz védelmi minisztréiumot és az orosz energetikai vállalatot, a ROSZATOMot, hogy szükség esetén álljanak készen egy nukleáris fegyver tesztelésére. Putyin elmondta azt is, hogy nem Oroszország kezdi meg a tesztrobbantásokat, de ha az Egyesült Államok tesztelni fog, Oroszország sem késik majd a válasszal.
Az egyezményt (új START (Strategic Arms Reduction Treaty) néven) 2010-ben írták alá Prágában, 2011-ben lépett hatályba, 2021-ben, Joe Biden amerikai elnök hatalomba lépésekor pedig további öt évre meghosszabbították. Az új START eredetileg hét évet adott a feleknek (Oroszországnak és az Egyesült Államoknak), hogy az egyezményben foglaltaknak megfelelően leépítsék a nukleáris arzenáljukat, 2018 után pedig ezen a szinten tartsák.
Az egyezmény értelmében mindkét félnek legfeljebb 700 bevethető interkontinentális rakétája, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétája és atomfegyver bevetéséhez alkalmazható nehézbombázója, valamint 1550 nagy hatótávolságú robbanófeje lehet.
Átláthatatlan arzenál
Andrey Baklitskiy, az ENSZ Leszerelési Kutatóintézetének (UNIDIR) munkatársa szerint valószínűtlen, hogy Moszkva azért függesztené fel az egyezményt, mert az abban meghatározott limitnél több atomfegyvert szeretne fejleszteni, a lépéssel viszont súlyos, talán jóvátehetetlen károkat szenved az átláthatóság.
Az elemző szerint az intézkedés ellehetetleníti a bilaterális konzultációs tanács (Bilateral Consultative Commission, BCC) munkáját, a felek pedig nem cserélnek többet információkat a meglévő fegyverzet hollétéről, az arzenál nagyságáról és az esetleges fejlesztésekről sem.
Baklitskiy szerint elméletben lehetséges, hogy az Egyesült Államok a maga részéről ellátja Moszkvát az egyezményben vállalt információkkal, ugyanis az USA nem függesztette fel az alkalmazását, de kétli, hogy ez lenne a helyzet. Elméletben Oroszország is szolgáltathatna információkat az arzenáljáról, de ezeknek az adatoknak az ellenőrzése az oroszok lépésével lehetetlenné vált.
Az ellenőrzésre maga Putyin is kitért a beszédében: minden bizonyíték nélkül kijelentette, hogy a Nyugat közvetlen segítséget nyújtott az ukránoknak az orosz területen fekvő bombázók elleni támadásokban, ezért abszurdnak nevezte azt az igényt, hogy a NATO ellenőrizhesse az ország nukleáris létesítményeit.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: