„Be kell jelentenem, hogy Oroszország felfüggeszti a stratégiai fegyverzetcsökkentő egyezményben történő részvételét” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi évértékelő beszédének a végén. Az elnök hangsúlyozta, hogy nem kilépésről van szó, de felszólította az orosz védelmi minisztréiumot és az orosz energetikai vállalatot, a ROSZATOMot, hogy szükség esetén álljanak készen egy nukleáris fegyver tesztelésére. Putyin elmondta azt is, hogy nem Oroszország kezdi meg a tesztrobbantásokat, de ha az Egyesült Államok tesztelni fog, Oroszország sem késik majd a válasszal.

Az egyezményt (új START (Strategic Arms Reduction Treaty) néven) 2010-ben írták alá Prágában, 2011-ben lépett hatályba, 2021-ben, Joe Biden amerikai elnök hatalomba lépésekor pedig további öt évre meghosszabbították. Az új START eredetileg hét évet adott a feleknek (Oroszországnak és az Egyesült Államoknak), hogy az egyezményben foglaltaknak megfelelően leépítsék a nukleáris arzenáljukat, 2018 után pedig ezen a szinten tartsák.

Az egyezmény értelmében mindkét félnek legfeljebb 700 bevethető interkontinentális rakétája, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétája és atomfegyver bevetéséhez alkalmazható nehézbombázója, valamint 1550 nagy hatótávolságú robbanófeje lehet.

Átláthatatlan arzenál

Andrey Baklitskiy, az ENSZ Leszerelési Kutatóintézetének (UNIDIR) munkatársa szerint valószínűtlen, hogy Moszkva azért függesztené fel az egyezményt, mert az abban meghatározott limitnél több atomfegyvert szeretne fejleszteni, a lépéssel viszont súlyos, talán jóvátehetetlen károkat szenved az átláthatóság.

Az elemző szerint az intézkedés ellehetetleníti a bilaterális konzultációs tanács (Bilateral Consultative Commission, BCC) munkáját, a felek pedig nem cserélnek többet információkat a meglévő fegyverzet hollétéről, az arzenál nagyságáról és az esetleges fejlesztésekről sem.

Baklitskiy szerint elméletben lehetséges, hogy az Egyesült Államok a maga részéről ellátja Moszkvát az egyezményben vállalt információkkal, ugyanis az USA nem függesztette fel az alkalmazását, de kétli, hogy ez lenne a helyzet. Elméletben Oroszország is szolgáltathatna információkat az arzenáljáról, de ezeknek az adatoknak az ellenőrzése az oroszok lépésével lehetetlenné vált.

Az ellenőrzésre maga Putyin is kitért a beszédében: minden bizonyíték nélkül kijelentette, hogy a Nyugat közvetlen segítséget nyújtott az ukránoknak az orosz területen fekvő bombázók elleni támadásokban, ezért abszurdnak nevezte azt az igényt, hogy a NATO ellenőrizhesse az ország nukleáris létesítményeit.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Így állnak most a világ atomarzenáljai

Steffi Graph tudomány 2022. február 28.

Vlagyimir Putyin vasárnap magasabb készültségbe helyezte az orosz nukleáris erőket. Oroszország jelenleg 1458 bevetésre kész stratégiai nukleáris fegyverrel rendelkezik, a NATO-tag Egyesült Államok 1389-nel, Franciaország 280-nal, míg az Egyesült Királyság 120-szal.

AZ USA annyi pénzt költ nukleáris fegyverkezésre, hogy abból négyszer eljuthatnánk a Marsra

Hegyeshalmi Richárd TECH 2021. április 21.

A ma használt 30-50 éves robbanófejek és rakéták rég elavultak: modern harcászatra nem alkalmasak, kérdőjeles a hatékonyságuk, a karbantartásuk pedig milliárdokba kerül – már ha találnak hozzájuk megfelelő pótalkatrészt. A Pentagon a nukleáris arzenál sosem látott bővítésére készül, de inkább új eszközök fejlesztését, mint a régiek felújítását finanszírozná.

Az atombomba elszabadította a paranoiát, és máig megoldatlan etikai dilemmát hagyott az emberiségre

Dippold Ádám tudomány 2019. augusztus 18.

Az atomfegyver kidolgozására irányuló Manhattan terv magyar tudósai, a marslakók olyan etikai dilemmát hoztak létre, amely a mai napig fennáll: általuk vált az emberiség az apokalipszis urává. Azóta is folyik a vita, hogy mennyiben szárad a tudósok lelkén a két bomba 185 ezer japán áldozata.