Kétezer éves, szarvasagancsból készült hangszerre bukkantak Vietnámban
Kutatók egy ősi, szarvasagancsból készült húros hangszer maradványaira bukkantak Vietnám déli részén. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársai szerint a lelet legalább 2000 éves, és a Mekong folyó mentén élt Óc Eo kultúra előtti időkből származhat.
A most talált zenei eszköz betöltheti a régió legkorábbi ismert hangszerei (kőből készült ütőhangszerek) és a modernebb hangszerek közötti űrt. A kutatók szerint 35 centiméter hosszú lehetett, az egyik végén egy lyukkal (ahová valószínűleg egy, a hangolást segítő alkatrészt csatlakoztattak), de volt egy hídszerű része is, ahol a húrok foglaltak helyet.
Az elkészítéséhez felhasznált agancs forrása valószínűleg a Délkelet-Ázsia szárazföldi területein őshonos indiai disznószarvasok közé tartozó Sambar szarvas lehetett.
Az egyetem munkatársai egy vietnami múzeummal közösen több mint 600 csontleletet elemzett, majd arra jutottak, hogy sem méretében, sem alakjában nem találtak hasonló maradványt, így a hangszeren kívül nincs más magyarázat a lelet funkciójára.
Az egyelőre nem világos, hogy a hangszeren hogyan játszhattak, illetve hogy milyen lehetett a hangja, de a kutatók szerint hasonló lehetett a ma is használt tradicionális vietnami hangszerekhez, mint amilyen a k'ni.
„A k'ni egy egyhúros vonós hangszer, amelyet egyedülálló módon szájjal irányítanak, és amely rezonátorként is működik. Hangok és hangszínek széles skáláját képes megszólaltatni, a zongorán is hallható kromatikus skálánál sokkal többet” – mondta a kutatást vezető Fredeliza Campos.
A lelőhelyen egyébként három egyforma bronzharangot is találtak, amiket a kutatók feltételezései szerint temetéseken használhattak. „Egyértelműen megállapítható, hogy a zene fontos szerepet játszott a régió korai kultúráiban” – mondta Campos.
Kapcsolódó cikk a Qubiten: