Hogyan lehetséges az, hogy egy nem feltétlenül a külföldiek beköltözését támogató országban a bevándorlók mégis jól érzik magukat? Többek között erről beszél a Glossza podcast legújabb adásában Knyihár Eszter, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Sinológia Programjának doktorandusza és Végvári Kristóf, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ázsiai referense.
Vietnám partjainál a legújabb technológiák segítségével tapogatták le, mit rejt a tengerfenék, sikerült is megtalálni egy 1967-ben eltűnt B-52-es roncsát, és abban egy katonai repülésirányító földi maradványait.
Vietnámban az is előfordult, hogy egyetlen koronavírusos beteg miatt hermetikusan lezártak egy-egy 8-10 ezer fős települést. Nem is halt meg senki eddig COVID-19-ben, legalábbis a hivatalos adatok szerint.
A legális és az illegális homokbányászat is egyre nagyobb problémákat jelent, Délkelet-Ázsiában félmillió embert és több száz őshonos fajt veszélyeztet. Az elmúlt húsz évben a homok iránti igény a háromszorosára emelkedett, Kína 2011 és 2013 között több homokot fogyasztott, mint az USA az egész huszadik században.
A vietnami tudósok állítólag megfejtették a moszkvai Lenin-mauzóleum titkos balzsamozási eljárását, az esedékes állagmegóvást végző testület mégis szükségét látja a szovjet időkből fennmaradt orosz szaktudásnak.
Az óceánok műanyagszennyezésének 60 százalékát kibocsátó országok elszánták magukat a cselekvésre, bár a közös nyilatkozat konkrétumokat még nem tartalmaz.
A gazdaságot nem lehet leválasztani a természeti környezetről, vallják a nyolcvanas évektől egyre inkább teret nyerő ökológiai közgazdaságtan művelői. A flórát és a faunát forintra beárazó irányzat már nem csak a természet- és környezetvédelemben van jelen: eredményei még a biztosítási piacot is átalakíthatják.
Felfedezték a kínai lágyhéjú teknősök ötödik faját, amelyet foltjai mellett DNS-szerkezete is megkülönböztet a többitől.