Mindenkinek ismerős az a jelenség, amikor egy dal vagy dalrészlet bennragad a fejében, anélkül hogy erre tudatos befolyása lenne, vagy ismerné a kiváltó okát. Ezt a jelenséget nevezik dallamtapadásnak, és felmérések szerint az emberek mintegy 90 százaléka átélte már legalább egyszer az élete során. De mi lehet az oka annak, hogy egyes dalok tapadósabbak másoknál? És miért van az, hogy néha olyan dalok is megtapadnak, amelyeket amúgy utálunk?

Ahhoz, hogy ezeket a tényezőket vizsgálni tudjuk, tavaly tavasszal kérdőívcsomagot készítettünk (az eredeti kutatásról a Qubit bővebben is beszámolt). A kutatás egyik célja az volt, hogy összegyűjtsük az itthon leggyakrabban dallamtapadást kiváltó dalokat. Erre azért voltunk kíváncsiak, mert egyrészt országonként eltérés mutatkozhat a dallamtapadást kiváltó dalok között; másrészt egy nagymintás adatgyűjtés révén arra is választ kaphatunk, hogy mi teszi az egyes dalokat tapadóssá.

A kutatásban 4301-en vettek részt, ami óriási mintának számít, de nem tekinthető reprezentatívnak. A résztvevők összesen 12 437 olyan dalt jelöltek meg, amelyek szerintük dallamtapadást váltottak ki. A résztvevők megadták a dalok címét és szerzőjét vagy előadóját, és pontozták is a dalokat aszerint, hogy mennyire kedvelik őket (a skálán az 1-es érték jelentette azt, hogy egyáltalán nem, a 9 pedig azt, hogy nagyon kedvelik az adott dalt). A dalok kapcsán a kedvelés mellett egy másik tényezőt is vizsgáltunk: azt, hogy az adott dalt hányszor említették a kitöltők.

De lássuk, hogy melyek a leggyakrabban megtapadó dalok! A felhozatal elég vegyes: az élen a Queen dala, a Bohemian Rhapsody áll 48 említéssel, ezt követi a Baby Shark 46 említéssel, a Bella Ciao 40 említéssel, valamint XXXLutz bútoráruház reklámja, 32 említéssel. A top 10-be került még egy magyar népdal, a Tavaszi szél vizet áraszt (23 említés), valamint egy klasszikus zenei mű, Antonio Vivaldi A négy évszak című műve (21 említés) is.

Ami az átlagos preferenciát, sok szélsőséges érték látható: a legtöbb dalt vagy nagyon kedvelték a résztvevők (7-8), vagy nagyon utálták (2-3); a középmezőnyben, 4-es értékek körül két dal szerepelt a leggyakrabban említettek közül (annak, aki egyben meghallgatná őket, itt a Nagy Magyar Dallamtapadás Spotify-playlist.)

Ezek az eredmények megfelelnek a tudomány mai állásának. Philip Beaman és Tim Williams brit pszichológusok 2010-es tanulmánya szerint, ami a British Journal of Pschycologyban jelent meg, jellemzően inkább a kedvelt dalok tapadnak meg, de megfigyelhető egy kétcsúcsú eloszlás is. Eszerint a megkérdezettek vagy nagyon alacsony, vagy nagyon magas preferencia-pontszámot adnak.

Mi teszi ezeket a dalokat tapadóssá? Néhány dal kapcsán felmerült magyarázatként az úgynevezett recenciahatás, vagyis hogy a nemrégiben hallott dalok inkább kiváltják a dallamtapadást. Ez azonban nem minden dal esetében igaz. Az utóbbi években többen vizsgálták azokat a tényezőket, amelyek szerepet játszanak abban, hogy egy adott dal gyakrabban vált ki dallamtapadást. Kelly Jakubowski, a Durhami Egyetem zenepszichológusa és munkatársai 2017-es eredményei alapján a gyakrabban megtapadó dalok egyszerűbb globális dallamkontúrral és gyorsabb tempóval rendelkeztek, mint azok a dalok, amelyek nem vagy sokkal ritkábban váltanak ki dallamtapadást. Egy másik elemzés szerint azok a dalok lesznek tapadósabbak, amelyek nagyon jellegzetes ritmussal rendelkeznek, mint például a Queen We Will Rock You című dala. Callula Killingly és munkatársainak 2021-es tanulmánya szerint pedig leginkább azok a dalok tapadnak meg, amelyeket könnyebb énekelni, és ezek hallgatása során az ember úgy érezheti, hogy muszáj énekelnie. Ez az érzés vezethet a dal automatikus ismételgetéséhez és a végső soron a megtapadásához.

De miért érdemes egyáltalán ilyen kutatásokat végezni? A zene életünk szerves részét képezi, a dallamtapadás pedig olyan jelenség, amelyet a legtöbben már átélek. A tudomány azonban még mindig nem ismeri teljesen a jelenség hátterét, Magyarországon pedig különösen keveset kutatott témakörről van szó. Azzal, hogy megvizsgáljuk, hogy mely dalok tapadósabbak, és hogy ezekben a dalokban mi a közös, többet megtudhatunk arról is, hogy hogyan alakul ki a dallamtapadás. Ugyanakkor ezeknek a kutatásoknak gyakorlati hasznuk is lehet, például a reklámpszichológia és marketing területén: látható, hogy egy jól tervezett reklámzene (mint jelen kutatásban az XXXLutz reklámjának zenéje) mennyire tapadós tud lenni. És bár a válaszadók nagy része meglehetősen lepontozta ezt a dalt, annak a tapadósságán keresztül mégis sikerült elérnie, hogy az emberek újra és újra az áruházra gondoljanak, ami talán megnöveli a jövőbeli vásárlás esélyét.

A cikk szerzői: Fülöp Flóra, doktorandusz, BME Pszichológia Doktori Iskola; Honbolygó Ferenc, PhD, tudományos főmunkatárs, Természettudományi Kutatóközpont Agyi Képalkotó Központ

Hivatkozott források

• Beaman, C.P. and Williams, T.I. (2010), Earworms (stuck song syndrome): Towards a natural history of intrusive thoughts. British Journal of Psychology, 101: 637-653.
• Jakubowski, K., Finkel, S., Stewart, L., & Müllensiefen, D. (2017). Dissecting an earworm: Melodic features and song popularity predict involuntary musical imagery. Psychology of Aesthetics, Creativity, and the Arts, 11(2), 122.
• Callula Killingly, Philippe Lacherez, Renata Meuter; Singing in the Brain: Investigating the Cognitive Basis of Earworms. Music Perception 1 June 2021; 38 (5): 456–472.

Kapcsolódó cikk a Qubiten: