Szó szerint az alapjaiban áshatja alá a kaliforniai árvízvédelmet, amennyiben nem sikerül megfékezni az idegenhonos nutriák elszaporodását az állam területén. Legalábbis ezt állítják azok a New Scientist cikkében idézett szakértők, akik szerint a hódpatkány vagy mocsári hód (Myocastor coypus) néven ismert, a Baktértőtől délre őshonos rágcsálók jelentősen veszélyeztetik az öregedő gátak és töltések épségét szerte Kaliforniában.

A szőrméje miatt a 19. század végétől az Egyesült Államokban is tenyésztett faj kivadult populáció, amellett, hogy felszaporodásukkal felborítják a vizes élőhelyek ökológiai egyensúlyát, azért növelik az árvízkockázatot, mert tágas üregeiket és az azokat egymással összekötő járatrendszereket a gátakban és töltésekben alakítják ki.

Az állam árvízvédelmi rendszerét a klímaváltozással egyre intenzívebbé váló esőzések és az extrém hőhullámokkal járó szárazságok sem kímélték, az állapotokon pedig tovább rontott az utóbbi évtizedek drasztikus talajvíz kivétele miatti általános talajsüllyedés.

A lapnak nyilatkozó szakértők szerint a több milliósra becsült kaliforniai nutria-állomány károkozása azonban olyan mértékűvé fokozta a kockázatot, amit szükségessé teszi az emberi beavatkozást. Magyarán a populáció jelentős gyérítését.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az európai gyarmattartók botanikai mániája indította be az özönfajok globális invázióját

Vajna Tamás tudomány 2022. október 21.

Egy nemzetközi kutatócsoport évszázados adatsorokon végzett átfogó elemzése szerint a brit, a portugál, a spanyol és a holland kolonializmus idején kiépült világkereskedelmi hálózat mintázata megegyezik az idegenhonos növényi taxonok globális eloszlásával.

Hódító hadjáratba kezdtek a hódok az egyre jobban melegedő Északi-sarkvidéken

Qubit.hu tudomány 2022. december 3.

Az 1950-es években egyetlen hódvár sem volt Alaszka sarkkörön túli részén, mára a műholdak több mint 11 ezret azonosítottak.