Hódító hadjáratba kezdtek a hódok az egyre jobban melegedő Északi-sarkvidéken

2022.12.03. · tudomány

Az első hódtelepesek néhány évtizeddel ezelőtt jelentek meg Alaszka és Kanada Északi-sarkkörön túli vidékein, és mára számos hódkolónia él a területen. A kutatók és a helyiek egyelőre nem tudják pontosan, milyen hatással lesznek az ökoszisztémára a betelepülő állatok, néhány kutató attól tart, hogy a hódok felgyorsítják a globális felmelegedés hatásait, az őslakosok pedig attól, hogy a hódvárak elterelik azoknak a halfajoknak a vándorlási útvonalait, amiktől az emberek megélhetése függ.

Thomas Jung, a kanadai Yukon tartomány kormányának vadbiológusa szerint a hódok valóban megváltoztatják az ökoszisztémákat, sőt a tájak átformálásának versenyében csak az ember képes megelőzni őket. Mielőtt a szőrmevadászok szinte teljesen kiirtották a hódokat Észak-Amerikából, a térség folyóvizeinek útját több millió hód formálta: a víz mélységétől kezdve odáig, hogy milyen fák és cserjék nőnek az adott területen.

Ken Tape, az Alaszkai Egyetem (Fairbanks) ökológusa a Scientific Reportsban idén májusban megjelent tanulmányában mutatta meg, hogy az 1950-es évek légifotói egyetlen hódvárat sem mutattak Alaszka Északi-sarkkörön túli területén, míg mára az alaszkai tundrát mintegy 11 377 hódvár pettyezi. Ennek oka a globális felmelegedésben keresendő: a korai hóolvadás, az olvadó permafroszt és a nyarak hosszabban tartó, enyhe időszaka magával hozta az olyan cserjés növények elterjedését, mint az éger és a fűzfa, ez pedig épp kapóra jönnek a hódoknak.

Tape szerint az új hódvárak a folyók elterelésénél sokkal jobban megváltoztathatják a mikrokörnyezetet: a hódvárak például melegebb területeket alakítanak ki, mivel a körülöttük felduzzasztott víz tavacskákat formál, amelyek mélyebbek, és télen sem fagynak be teljesen. A melegebb víz megolvasztja a környező permafrosztot, az olvadó talajból pedig szén-dioxid és metán szabadul fel, tovább melegítve a légkört. A kutató más állatok, például jávorszarvasok északra vándorlását is megfigyelte, szerinte azonban a hódok okozhatják a legnagyobb zavarokat a térségben. Az állatokat hatásukban egyenesen a tűzvészhez hasonlította.

Jennifer McElwain, a dublini Trinity College paleobotanikusa szerint a tundra a klímaváltozás miatt a bolygó leginkább veszélyeztetett közege, és ez hódok nélkül is igaz. Az állatok azonban további zavarokat okozhatnak a már eleve sérülékeny sarkvidéki ökoszisztémában. A sarkvidéki régiók ugyanis északon és délen is gyorsabban melegednek a bolygó többi részénél, és amióta a szén-dioxid-koncentráció az emberi tevékenység következtében átlépte a 415 ppm-es értéket, a felmelegedés hatására elkerülhetetlennek tűnik a cserjék és fák terjedése a tundrán – és velük együtt a hódok térhódítása.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: