Elárulta a rendőrség, hogy pontosan milyen hatóanyagú könnygázt vet be a tüntetők ellen
Mint arról csütörtöki könnygáztörténelmi összefoglalónkban megemlékeztünk, a világ első könnygázát Franciaországban fejlesztették, és bár előfordult, hogy civil tüntetők megfékezésére használták, az etil-brómacetátot, majd utódait, így a mai könnygáz spray-k gyakori hatóanyagát, a CS-t is (orto-klórbenzilidén-malonitril, C10H5ClN2) alapvetően háborús helyzetekben vetették be az 1960-as évekig. Az összefoglaló néven könnygázként emlegetett, elsősorban tömegoszlatásra használt taktikai vegyi fegyver többféle hatóanyagú, így különböző erősségű kivitelben létezik. Arra, hogy a könnygáznak mi az alapvető hatása az emberi szervezetre, azért voltunk kíváncsiak, mert miután a múlt heti diáktüntetést a rendőrség könnygáz bevetésével fékezte meg, a tanáraikért, a státusztörvény ellen és a saját jövőjükért tüntető, jelentős részben 18 éven aluli diákokból álló tömeg szerdán is kapott egy adagot a könnyfakasztó élményből.
Bár a könnygázt a civil lakosság ellen használó fegyveres erők világszerte rendszeresen hivatkoznak arra, hogy a szer, még ha kellemetlen tüneteket okoz is, alapvetően ártalmatlan, a valóság ennél sokkal bonyolultabb. Nem mindegy ugyanis, hogy a könnygázt milyen koncentrációban, milyen mennyiségben, milyen közelről, mely testrészekre juttatva, nyílt terepen vagy zárt helyiségben használják-e. Éppúgy sokat módosíthat a várható hatáson az is, milyen érzékeny a könnygáz összetevőire, aki ellen bevetik. Az esetek nagy többségében mindenesetre a várható hatás az erőteljes könnyezéstől az öklendezésen át a légszomjig és a fulladozásig terjed, ami – a szer rendeltetésszerű használata esetén – többnyire 15-30 percig tart.
Miután tavaly nyáron az Országos Rendőr-főkapitányság több százmillió forint értékben rendelt könnygázkészleteket, megkerestük Pintér Sándor belügyminisztert és hivatalát, hogy megtudjuk, milyen típusú, milyen hatóanyagú készletekről lehet szó, vagyis milyen könnygázt használ a magyar rendőrség. Érdeklődtünk arról is, hogy kapnak-e a rendőrök kiképzést a könnygáz élettani hatásairól, valamint hogy ezeket az ismereteket mérlegelik-e, mielőtt könnygázt használnak. Arra is választ szerettünk volna kapni, hogy vannak-e a rendőrségnek irányelve arra vonatkozóan, hogy 18 éven aluliak esetében mikor használhat könnygázt tömegoszlatásra. Csütörtöki cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak ugyan, de ma megérkezett az ORFK kommunikációs osztályának szűkszavú válasza
A rendőrség állománya egyéni és csapatszolgálati kiszerelésű könnyfakasztó spraykkel, valamint habokkal rendelkezik, amelyek CS (orto-klórbenzilidén-malonitril), illetve OC (Oleoresin Capsicum) hatóanyagot tartalmaznak. A jelenleg használatban lévő könnyfakasztó eszközök fajtáit az alábbi táblázat tartalmazza.
Az Ön által feltett kérdéseket a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 49.§. (1) bekezdése szabályozza. Ajánljuk szíves figyelmébe a rendőrség honlapján kiadott közleményünket, amelyet a linken ér el.
A hivatkozott bekezdés így szól:
49. § (1) A rendőr a szolgálatban rendszeresített, vegyi vagy elektromos sokkoló eszközt, illetőleg rendőrbotot vagy kardlapot alkalmazhat
a) a mások vagy saját életét, testi épségét, illetőleg a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására,
b) a jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.
(2) A rendőr a szolgálatban rendszeresített gumilövedéket, illetve pirotechnikai eszközt, könnygázgránátot, elfogó hálót, ingerlőgázt, továbbá vízágyút alkalmazhat a mások vagy saját élete, testi épsége, illetőleg a vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének elhárítására, vagy ha a lőfegyverhasználat feltételei (54. §) fennállnak.
A törvény nem tér ki sem a rendőrség által bevethető „vegyi sokkoló eszköz”, sem a könnygázgránát hatóanyagának összetételére.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: