Hűvösebb időben is zabálják a műanyagot az újonnan felfedezett alpesi mikrobák
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A műanyagbontó mikrobák többsége nem szereti a hideget: ahhoz, hogy működjenek, általában speciális körülményekre van szükségük, a legtöbbjük pedig 20 fok alatt nem is nagyon lát munkához, ezért az eddigi kutatások leginkább azokra koncentráltak, amelyek melegebb körülmények között képesek lebontani a különféle polimereket.
A Swiss Federal Institute WSL (Svájc erdő-, mező- és hókutató intézete) ezért olyan baktériumokat és gombákat vizsgált, amelyek vagy az Alpokban, vagy északon élnek, és amelyek a hűvösebb hőmérséklet ellenére képesek lebontani a műanyagot, eredményeiket pedig a Frontiers in Microbiology szaklapban tették közzé.
A kutatást vezető Joel Rüthi és társai 19 olyan baktériumtörzset és 15 olyan gombafajt találtak, amelyek 15 fokos hőmérséklet mellett is képesek elbontani bizonyos műanyagokat. A mintákat Grönlandon, a jeges-tengeri Svalbardon és az alpokban gyűjtötték, ahol egy évig vagy a szabad ég alatt, vagy a földbe temetve helyeztek el műanyaghulladékot, és várták a gombák és baktériumok megjelenését.
A polietilén nem kellett senkinek
A műanyagon egy év alatt az Actinobacteria és a Pseudomonadota törzshöz tartozó baktériumok jelentek meg, a gombák közül pedig az Ascomycota és a Mucoromycota törzs tagjai képviseltették magukat. A kutatók összesen 13 különböző baktériumot és tíz gombát gyűjtöttek be a terepről, majd laboratóriumi körülmények között tesztelték, hogy milyen típusú műanyagokat képesek feldolgozni.
Kiderült, hogy a polietilént (PE) egyik vizsgált gomba vagy baktérium sem volt képes feldolgozni, a begyűjtött minták közül 19 viszont más műanyagokat le tudott bontani.
A mikrobák polieszter-poliuretánt (PUR), illetve két, a kereskedelmi forgalomban is jelen lévő, lebomlóként forgalmazott anyagot, a polibutilén-adipát-kotereftalátot (PBAT) és a politejsavat (PLA) is le tudták bontani 15 fokos hőmérséklet mellett.
Rüthi meglepőnek nevezte, hogy a vizsgált mikrobák többsége képes volt elbánni legalább egy műanyagfajtával, az pedig különösen örömteli, hogy ezt ilyen alacsony hőmérsékleten is meg tudták tenni: az eddig vizsgált baktériumok éppen azért nem kaptak nagyobb szerepet az újrahasznosításban, mert az esetek többségében biztosítani kellett számukra a harminc fokos hőmérsékletet, ami költségessé és környezetszennyezővé tette a használatukat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A műanyagevő baktériumok már a küszöbön állnak, csak fel ne falják az egész konyhát
A PET-palackokat, csomagolóanyagokat, pólókat lebontani képes baktériumok és enzimek a laborban már jól teljesítenek, de kérdés, hogy ipari mértékben skálázhatók-e, és elég biztonságos-e ahhoz, hogy az éhes kis mikroorganizmusokat kiengedjük a kontrollált bioreaktorokból.
Két nap alatt megemésztett egy komplett műanyag tálcát egy texasi algoritmus által megbütykölt enzim
Egy 2016-ban felfedezett műanyagfaló baktérium enzimjéből a mélytanuló algoritmus olyan fehérjét kreált, amely már 50 Celsius-fokon is szuperszónikus sebességgel bontja a PET-palackot. Az ipari felhasználáshoz még bütykölni kell rajta.
Minden eddiginél gyorsabban eszi a műanyagot egy új szuperenzim
A japán műanyagevő baktériumból állították elő brit és amerikai kutatók az enzimet, amely további kísérletek után egy-két éven belül elérhető lehet az újrahasznosító ipar számára.