Hűvösebb időben is zabálják a műanyagot az újonnan felfedezett alpesi mikrobák
A műanyagbontó mikrobák többsége nem szereti a hideget: ahhoz, hogy működjenek, általában speciális körülményekre van szükségük, a legtöbbjük pedig 20 fok alatt nem is nagyon lát munkához, ezért az eddigi kutatások leginkább azokra koncentráltak, amelyek melegebb körülmények között képesek lebontani a különféle polimereket.
A Swiss Federal Institute WSL (Svájc erdő-, mező- és hókutató intézete) ezért olyan baktériumokat és gombákat vizsgált, amelyek vagy az Alpokban, vagy északon élnek, és amelyek a hűvösebb hőmérséklet ellenére képesek lebontani a műanyagot, eredményeiket pedig a Frontiers in Microbiology szaklapban tették közzé.
A kutatást vezető Joel Rüthi és társai 19 olyan baktériumtörzset és 15 olyan gombafajt találtak, amelyek 15 fokos hőmérséklet mellett is képesek elbontani bizonyos műanyagokat. A mintákat Grönlandon, a jeges-tengeri Svalbardon és az alpokban gyűjtötték, ahol egy évig vagy a szabad ég alatt, vagy a földbe temetve helyeztek el műanyaghulladékot, és várták a gombák és baktériumok megjelenését.
A polietilén nem kellett senkinek
A műanyagon egy év alatt az Actinobacteria és a Pseudomonadota törzshöz tartozó baktériumok jelentek meg, a gombák közül pedig az Ascomycota és a Mucoromycota törzs tagjai képviseltették magukat. A kutatók összesen 13 különböző baktériumot és tíz gombát gyűjtöttek be a terepről, majd laboratóriumi körülmények között tesztelték, hogy milyen típusú műanyagokat képesek feldolgozni.
Kiderült, hogy a polietilént (PE) egyik vizsgált gomba vagy baktérium sem volt képes feldolgozni, a begyűjtött minták közül 19 viszont más műanyagokat le tudott bontani.
A mikrobák polieszter-poliuretánt (PUR), illetve két, a kereskedelmi forgalomban is jelen lévő, lebomlóként forgalmazott anyagot, a polibutilén-adipát-kotereftalátot (PBAT) és a politejsavat (PLA) is le tudták bontani 15 fokos hőmérséklet mellett.
Rüthi meglepőnek nevezte, hogy a vizsgált mikrobák többsége képes volt elbánni legalább egy műanyagfajtával, az pedig különösen örömteli, hogy ezt ilyen alacsony hőmérsékleten is meg tudták tenni: az eddig vizsgált baktériumok éppen azért nem kaptak nagyobb szerepet az újrahasznosításban, mert az esetek többségében biztosítani kellett számukra a harminc fokos hőmérsékletet, ami költségessé és környezetszennyezővé tette a használatukat.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: