A Psilocybe ochraceocentrata ráadásul a legismertebb hallucinogén gombafaj, a kubai badargomba legközelebbi rokona lehet, és akkor terjedhetett el, amikor a Homo erectus vándorolni kezdett északra.
A rágcsálók átásták magukat a vastag hamun, és olyan mikrobákat hoztak a felszínre, amelyek segítették a növényzet regenerálódását. A hatásukat máig érezni.
Bizonyos gombafajták képesek nemcsak fényre, hőre reaáglni, hanem különféle egyéb inputokra is. Ez pedig robotok vezérlésére is alkalmassá teszi őket.
A pszilocibin okozta szubjektív élmény viszonylag hamar véget ér, de az agyi kapcsolatok újrarendezése után hetekig tart a pozitív hatása.
A két újonnan azonosított faj csak a tudomány számára volt ismeretlen, a helyi gyógyítók és sámánok szertartásaiban már régóta szerepelnek a pszilobicintartalmú gombák.
A Nature Microbiology folyóiratban megjelent kutatási eredmények szerint a globális felmelegedés felgyorsíthatja a kórokozó gombák evolúcióját.
A neve ellenére a rózsáslemezű kígyógomba nem kígyókon, nem is békákon, hanem rendszerint fákon él, ez az első eset, hogy állaton figyelték meg.
Plüss medveállatka, hangyafarm, mikrobamérő és több milliónyi szabad szemmel láthatatlan, repülő, úszó, mászó, osztódó és szexelő mikroorganizmus egy helyen? Ilyen állatkert nincs még egy a világon.
A gyakori antidepresszánsokkal ellentétben ráadásul mániát vagy hangulatingadozást sem vált ki a pszilocibinterápia.
A klímaváltozás nyerteseinek számító pöfetegfélék közül Magyarországon eddig már több mint 90 fajt azonosítottak. Az újak közt olyan is van, ami egyedülálló módon virágillatot áraszt.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Soproni Egyetem, a Western Sydney University és az amerikai Joint Genome Institute kollaborációja a világon elsőként vizsgálta az Armillaria-fajok szuperképességeit.
A pszilocibin-terápia után egy hónappal egy kutatás résztvevőinek 90 százaléka állította, hogy optimistábban szemléli az életet, míg 70 százalékuk az életminőség általános javulásáról számolt be.
A molekuláris paleontológiának is nevezett megközelítés használatával nyert eredmények még a gombák országának rendszertani definícióját is megkérdőjelezhetik.
Az eddig vizsgált baktériumoknak nagyjából 30 fokos hőmérséklet kellett, hogy lebontsanak egyes műanyagfajtákat, az újonnan azonosított mikrobáknak viszont elegendő a 15 fok is. A felfedezés áttörést hozhat a műanyagok újrahasznosításában.
Legalábbis egy japán kutatócsoport friss eredményei arra mutatnak rá, hogy a csapadék befolyásolja a gombák elektromos potenciálját, ami a tanulmány szerzői szerint a gombák közötti kommunikáció kulcseleme.