A varázsgomba segíthet enyhíteni a bipoláris zavar depressziós epizódjait
12.07.
A gyakori antidepresszánsokkal ellentétben ráadásul mániát vagy hangulatingadozást sem vált ki a pszilocibinterápia.
gomba
A Dűne homokférge, a Shai-Hulud a magyar buckákon él, és valójában nem féreg, hanem nyelespöfeteg
09.07.
A klímaváltozás nyerteseinek számító pöfetegfélék közül Magyarországon eddig már több mint 90 fajt azonosítottak. Az újak közt olyan is van, ami egyedülálló módon virágillatot áraszt.
Magyar kutatók tárták fel az erdőirtó tuskógombák hatékonyságáért felelős genetikai mechanizmusokat
08.10.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont, a Soproni Egyetem, a Western Sydney University és az amerikai Joint Genome Institute kollaborációja a világon elsőként vizsgálta az Armillaria-fajok szuperképességeit.
A varázsgomba hatóanyaga az anorexia és más táplálkozási zavarok gyógyításában is segíthet
07.25.
A pszilocibin-terápia után egy hónappal egy kutatás résztvevőinek 90 százaléka állította, hogy optimistábban szemléli az életet, míg 70 százalékuk az életminőség általános javulásáról számolt be.
A gombák 700 millió éves múltját tárták fel az SZBK kutatói
07.06.
A molekuláris paleontológiának is nevezett megközelítés használatával nyert eredmények még a gombák országának rendszertani definícióját is megkérdőjelezhetik.
Hűvösebb időben is zabálják a műanyagot az újonnan felfedezett alpesi mikrobák
05.10.
Az eddig vizsgált baktériumoknak nagyjából 30 fokos hőmérséklet kellett, hogy lebontsanak egyes műanyagfajtákat, az újonnan azonosított mikrobáknak viszont elegendő a 15 fok is. A felfedezés áttörést hozhat a műanyagok újrahasznosításában.
Az erdei esőzések után a gombák többet beszélgethetnek egymással
05.03.
Legalábbis egy japán kutatócsoport friss eredményei arra mutatnak rá, hogy a csapadék befolyásolja a gombák elektromos potenciálját, ami a tanulmány szerzői szerint a gombák közötti kommunikáció kulcseleme.
Még többet lehetne kihozni a gyümölcsösökből, ha ehető gombákkal turbóznák őket
03.21.
Két legyet egy csapásra: az ehető gombák termesztéséhez nem kell túl sok termőtalaj, ráadásul növekedésük során rengeteg szén-dioxidot is képesek megkötni.
Gombákkal öregítenék a fákat, hogy élőhelyet biztosítsanak más fajoknak is
03.14.
Az idősebb odvas fák rengeteg faj élőhelyéül szolgálnak, viszont egyre kevesebb van belőlük. Ezért kutatók a gombákhoz fordulnak, hogy felgyorsítsák a fiatal fák öregedését.
Valóban az erdei gombahálózaton keresztül kommunikálnak egymással a fák?
02.21.
A gombák és növények szimbiózisát vizsgáló biológusok szerint ugyan létezik a növények gyökereit összekötő micéliumhálózat, de az eddig végzett terepvizsgálatok hiányosak, és a szakirodalom a pozitív hatások felé torzít.
Olyan hatékonyan öli a gombát egy új molekula, hogy Keanu Reevesről nevezték el
02.07.
A keanumicin nevű lipopeptid nemcsak az embert védheti a gombás fertőzésektől, de a növényvédőszereknek is környezetbarát alternatívát nyújthat. Csak senki ne bántsa a kutyáját.
A pecsétviaszgomba bőre teheti zöldebbé az elektronikai eszközöket
2022.11.14.
A Linz-i Egyetem kutatói szerint a termőtest védelmét szolgáló kéregszerű képlet minden szempontból tökéletes alternatívája a csipgyártásban jelenleg használt durván környezetterhelő polimereknek.
Colorado a második amerikai állam, ahol dekriminalizálták a varázsgombát
2022.11.10.
A korábbi drogszabályozás széles körű reformját elfogadó népszavazás a pszilocibin mellett a másik gombahatóanyag pszilocint, továbbá a DMT-t, az ibogaint és a meszkalint is kiszabadította a hivatalból üldözendő veszélyes kábítószerek kategóriájából.
Egyetlen adag pszilocibin és néhány terápiás foglalkozás után gyors javulás értek el súlyos depressziós alanyoknál
2022.11.03.
A varázsgomba hatóanyagának eddigi legnagyobb klinikai tesztjében olyan embereket vizsgáltak, akik legalább kétféle antidepresszánsra sem reagáltak korábban. A legnagyobb dózisú csoport tagjainak közel egyharmada már 3 héttel később jelentős javulást tapasztalt.
Sugárzabáló gomba, fekete béka: így alkalmazkodik a természet Csernobil körül a radioaktív sugárzáshoz
2022.10.24.
Az atomerőmű-katasztrófa óta eltelt több mint három évtizedben egyes növényfajokban, madarakban és emlősökben a roncsoló radioaktív anyagokkal szembeni védekezőrendszert mutattak ki, de olyan levelibékákat is találtak, amelyek evolúciós ugrással zöldről feketére változtatták a színüket, hogy könnyebben tompítani tudják a sugárzás hatásait.