Egy I. Simeon cár idejéből származó, cirill betűs amulettre bukkantak a régészek Bulgáriában, a középkori Balak Dere erődben. A tizedik századi ólomtáblácska az egyik legkorábbi ismert cirill betűs lelet, a rajta olvasható szövegben egy Nikola és egy Pavel nevű ismeretlen könyörög Szent Demeter közbenjárásáért, hogy óvja meg őket minden bajtól.

A negyedik században élt vértanút az ortodox keresztény katonák védőszentjeként tisztelték, ezért elképzelhető, hogy Nikola és Pavel katonák voltak. A szöveg megfogalmazása arra utal, hogy akárkik is voltak, művelt emberek lehettek.

Ivaylo Kanev, az ásatás vezetője a környező leletek és a betűk formája alapján úgy gondolja, hogy az amulett valamikor 916 és 927 között kerülhetett az erődbe, ami azért is érdekes, mert a legrégebbi ismert cirill betűs szöveg 921-ből származik. A régész azt is feltételezi, hogy a szövegben emlegetett Pavel és Nikola rokonok lehettek, és legalább egyikük az erődben állomásozhatott.

Az amulettben arra kérik Szent Demetert, hogy járjon közben az érdekükben Istennél. Ritka leletről van szó: bár a korszakból több bolgár amulett is ismert, ez az egyetlen, ami Balak Deréből került elő, és ez az egyetlen, amelyen pontosan olvasható, hogy kik és miért viselhették.

7 + 4 sor

A tizedik században a hasonló ékszereket szemmel verés, rontás és betegség ellen hordták. Az ólomlap egyik felén 7, a másikon 4 sornyi szöveg olvasható, az amulettet aztán meghajlították, hogy Nikola vagy Pavel a nyakában viselhesse.

Miután rábukkantak az amulettre, még az sem volt világos, hogy mi állhat rajta, sőt, az sem, hogy cirill betűs szöveget tartalmaz. Miután megtisztították az ólomlapot, rábukkantak a vésésre is. A szöveg stílusa miatt Kanev azt a lehetőséget sem zárja ki, hogy az amulett nem egy katonáé, hanem egy egyházi személyé lehetett.

Az ásatásokból kiderült, hogy a dombtetőn álló erődöt a 4. századtól a 13. századig használták kisebb megszakításokkal: az ötödik században leégett, a hetedikben pedig az avarok rombolták le. Az erődrendszerbe aztán I. Simeon költöztetett ismét katonákat, akik a Bizánci Birodalom elleni harcokban vettek részt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Koponyából készült vaskori fésűt találtak Angliában

Dippold Ádám tudomány 2023. március 3.

A mostanin kívül csak két hasonló került elő, mivel azok is Cambridge környékéről származnak, a régészek szerint valamilyen helyi szokásról lehetett szó. Az eszközt nem használták fésülködésre, valószínűleg amulettként hordhatták.

Az eddig ősi kegytárgyakként azonosított rézkorszaki palabaglyokról kiderült, hogy gyerekjátékok lehettek

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. december 1.

Az eddigi elképzeléseknek ellentmondó elméletet a spanyol kutatók szerint az támasztja alá, hogy a baglyok legalább annyira ikonikusak a madarak körében, mint az emlősök körében a kutyák.

1900 év után kerültek elő Gaius Messius római katona fizetési papírjai Masszádában

Dippold Ádám tudomány 2023. február 16.

A katona valószínűleg Masszádában szolgált az első zsidó háború idején, az előkerült iratok tanúsága szerint 72-ben az évi esedékes három fizetésnapja közül az egyiken már akkor elfogyott az összes pénze, mielőtt egyáltalán megkapta volna. Ezen kívül még két hasonló dokumentum maradt fenn a római korból.