A most felfedezett kozmikus struktúrák a Tejútrendszer közepén ülő szupermasszív fekete lyuk aktivitásának nyomát őrzik
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A Naptól 26 ezer fényévre lévő Sagittarius A* (Sgr A*) és a körülötte lévő sűrű csillaghalmaz egyedülálló laboratórium az egyébként felderítetlen és elképesztő gravitációs rendszer fizikájának vizsgálatára.
Az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban június 2-án megjelent tanulmány szerint rádiócsillagászok több száz olyan 5-10 fényév hosszúságú, nagy energiájú részecskék által létrehozott szálakból álló struktúrát fedeztek fel, amelyeket a Tejútrendszer központjában elhelyezkedő szupermasszív fekete lyuk hozhatott létre.
„Meglepetés volt, hogy hirtelen egy új struktúra-populációt találtunk, amely a fekete lyuk irányába mutat” – idézi a Live Science Farhad Yusef-Zadehet, a tanulmány vezető szerzőjét, az illinois-i Northwestern Egyetem fizika- és csillagászprofesszorát.
„Meglepetés volt, hogy hirtelen egy új struktúra-populációt találtunk, amely a fekete lyuk irányába mutat” – idézi a Live Science Farhad Yusef-Zadehet, a tanulmány vezető szerzőjét, az illinois-i Northwestern Egyetem fizika- és csillagászprofesszorát. A Yusef-Zadeh csoportja által az Sgr A*-ról végzett korábbi rádiómegfigyelések során hatalmas energiabuborékokat fedeztek fel, amelyek 25 ezer fényévnyire nyúlnak ki a fekete lyukból, nagyjából ezer szálból álló, a hárfa húrjaihoz hasonló kozmikus struktúrát. Számításaik szerint a különleges hálózatot az Sgr A* 6 millió évvel ezelőtti kitörése hozta létre.
Az észleléshez a kutatók a 64 antennás dél-afrikai MeerKAT rádióteleszkóp közelmúltbeli megfigyeléseit elemezték.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Einsteint igazolta a Tejútrendszer közepén található fekete lyuk körül keringő csillag megfigyelése
Az Európai Déli Obszervatórium megfigyelései első alkalommal igazolták, hogy a Tejútrendszer központjában lévő, szupernagy tömegű fekete lyuk körül keringő csillag éppen úgy mozog, ahogy azt Einstein általános relativitáselmélete előre jelzi. Keringési pályája rózsa formájú, nem pedig ellipszis, ahogy azt Newton gravitációs elmélete jósolta.
13 milliárd fényévre tátong az eddig ismert legősibb szupermasszív fekete lyuk
Az ismert univerzum eddigi legidősebb ilyen objektuma 365-ször nagyobb mint a Tejútrendszer közepén található, 4 millió naptömegű Sagittarius A*.
Egy törpegalaxis közepén felfedezett szupermasszív fekete lyuk felülírja az eddigi csillagászati elméleteket
Az asztrofizikusok eddig úgy tartották, hogy a szupermasszív fekete lyukak a galaxisok ütközésekor jönnek létre, méretük pedig a találkozó kozmikus objektumok méretének függvénye. A 820 ezer fényévre található Leo I nevű törpegalaxis megfigyelése azonban valami egész mást mutat.