A napenergia iránti kereslet megugrásával, a megújuló energia terjedésével kulcskérdéssé vált: lehet-e olyan villamosenergia-hálózatot építeni és fenntartani, ami maximális kihasználtságot biztosít a rendszernek. Ha 100 százaléknál még nem is tartunk, az már biztos, hogy jó úton járunk, a szabályozási központok új generációja ugyanis hozzájárul ahhoz, hogy a napenergia is ugyanúgy szabályozható legyen, mint a többi energiaforrás a piacon.

Kereslet és kínálat találkozása egy milliszekundumokra szabályozott rendszerben

Áramra folyamatosan szükségünk van, de az, hogy mennyire, az elég gyorsan és meglehetősen kiszámíthatatlanul változik. Ez pedig nem kedvez annak, hogy megújuló forrásokat nagyobb tárolókapacitások nélkül használjunk, ugyanis hiába termelődik nagy mennyiségű zöldenergia, ha annak felhasználása csak időben eltolva lehetséges. Mégis, van miért bizakodni Almási László szerint is, aki az ALTEO Csoport megújulóenergia-alapú termelésmendzsment üzletágvezetőjeként átlátja és napi szinten foglalkozik azzal, hogyan lehet hatékonyabban szabályozni a megújulóenergia-termelést.

A kérdés pedig kétirányú. Egyrészt fontos tisztázni, hogy az időjárásfüggő megújulókkal nehéz tervezni: napenergia csak akkor van, amikor süt a nap, szélenergia pedig akkor, ha fúj a szél, ezek pedig csak bonyolult időjárási modellek bevetésével jelezhetők előre. És még akkor sem biztosan, Almási szerint is óriási a bizonytalanság, ami megnehezíti a szolgáltatók és az üzemeltetők dolgát.

Magyarországon a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. (Mavir) felelős azért, hogy a mindenkori kereslet és kínálat egyensúlyban legyen, ehhez a helyi termelést szükség és lehetőség esetén külföldi behozatallal kompenzálja. A megújulók kezelése viszont tovább bonyolítja a helyzetet – például egy váratlan felhőszakadás teljesen felülírhatja az előzetes becsléseket vagy ha beborul az idő, lényegesen visszaeshet a napelemes termelés. Ez viszont egy olyan piacon, ahol kb. negyedóránként változik a villamosenergia ára a rendelkezésre álló kínálat függvényében, meglehetősen nehéz és drága döntési helyzeteket teremt.

Persze a Mavir nemcsak nap- és szélenergiával dolgozik, kiegyenlítve a mindenkori szükségletek és a kínálat közötti szintkülönbségeket. Csakhogy míg a széntüzelésű erőműveket vagy a gázturbinákat könnyebb az aktuális igények mentén szabályozni, addig a napelemes rendszerek termelését már nem feltétlenül olyan könnyű változtatni, hiszen maga az időjárás sokkal kiszámíthatatlanabbul befolyásolja az ő termelési potenciáljukat.

Új szabályozási központokra van szükség

Az ALTEO Csoport fejlesztése egy olyan szabályozási központi rendszer, ami lehetővé teszi, hogy a fogyasztás és a kínálat egyensúlyát ne csak fosszilis energiákkal lehessen fedezni, hanem a megújulók is bekapcsolódjanak ebbe a vérkeringésbe. Ahogy Almási a Qubit podcastjában is elmondta, hosszú távon mindenképp olyan megoldásra van szükség, ami a nap- és szélenergiát is képes hatékonyan kezelni, mert a jövő ebbe az irányba mutat.

Így az új szabályozási központok kihasználják a decentralizált termelési hálózat előnyeit, akkor avatkoznak be a központi irányításon keresztül amikor szükség van erre. A cég fejlesztése túlmutat az ágazati kihíváson: egy átfogó informatikai megoldással rukkoltak elő, ami képes kezelni a portfólió minden elemét, az ALTEO-hoz tartozó összes erőművet, annak termelését és az egyes energiatárolási lehetőségeket is.

Ez jelent tulajdonképpen egy olyan új szabályozási struktúra, ami lehetővé teszi, hogy az időjárás változásait vagy a fogyasztásban tapasztalható váratlan változásokat is rugalmasan kezeljék.

A teljesítményszabályozásra a naperőművek is képesek

Sőt, nemcsak képesek rá, de szükség is van erre, a teljes hálózati egyensúly érdekében. Ezért fejlesztettek olyan szabályozási központot, ami valós időben elemzi és vezérli a termelési mutatókat a csoporthoz tartozó erőművekben. Bár első hallásra a napenergia-termelés átmeneti csökkentése pazarlásnak tűnhet, valójában a rendszerbiztonság miatt is szükség van rá, később pedig a tárolási kapacitások növelésével, valamint a költségek leszorításával jobban kihasználhatják majd a megújuló forrásból származó energiát is.

Almási a podcastban elmondta, egyelőre nem látja, melyik energiatárolási megoldás lesz az, ami olyan jól teljesít, hogy végül elterjedhet, de bizakodó azzal kapcsolatban, hogy hamarosan születik ilyen. Addig is viszont szorgalmazza, hogy olyan informatikai technológiákat fejlesszenek, amikkel a fogyasztást a termelési csúcsokhoz lehet igazítani (például az autótöltést vagy a háztartási nagygépek működését, a nagyobb energiafelvételű eszközök indítását).

Egyelőre a lakossági napelemhálózat bevonásáról ugyan nincs szó, de a szakértő azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a jövőben ilyen irányba is nyissanak majd. Ehhez viszont tényleg olyan IT-háttér kell, ami a fogyasztókat is integrálja, akik ideális esetben okosotthonokkal rendelkeznek és hajlandók is alkalmazkodni az energiatermelés hullámzásaihoz.

A cikk megjelenését az ALTEO támogatta.