Szakértők szerint az amerikai állam példája demonstrálja, mennyire hasznosak tudnak lenni a megújuló energia ingadozó termelését kiegyenlítő akkumulátoros energiatárolók. Ilyenek már Magyarországon is épülnek.
Vezető éghajlatkutatók segítségével néztük meg, miként válnak egyre valószínűtlenebbé az évszázad végéig 4-5 fokos felmelegedést előrejelző forgatókönyvek. Az is kiderült, hogy milyen forgatókönyvekre épülnek majd a jövő klímamodelljei.
Tavaly már a magyarországi áramtermelés 19 százalékát fedezte a napenergia, amelynek globális terjedése minden elemzői várakozást felülmúl. A napelemgyártás központja Kína, ahol mindeközben energiatárolási forradalom is készülődik.
Az Eurostat friss adatai szerint az uniós szén-, olaj- és földgázkészletek megfogyatkoztak, a fosszilis energia erős zuhanásnak indult.
15 évvel ezelőtt személyes elköteleződésből és a korábbi tapasztalatokból állt össze az ALTEO ötlete. Mára biogázüzemet, szabályozási központot, valamint nap- és szélerőműveket üzemeltet a cég az országban.
Az IEA frissen kiadott riportja szerint a következő 5 évben több mint 7000 gigawattal nő majd a megújulóenergia-ipar, ezzel elérhetőnek látszik a 2030-ra kitűzött cél, hogy megtriplázzák a termelést.
Hogyan oldjuk meg a klímaválságot? Ifj. Chikán Attilát, az idén 15 éves ALTEO Csoport vezérigazgatóját a megújulókról, a körforgásos gazdaságról és a klímaharc esélyeiről faggattuk.
Az Eurostat friss adatai szerint a nyugat- és észak-európai országok állnak a legjobban az energiaszektor zöld átmenetében, de Lengyelország vagy Szlovákia példáját is érdemes lenne követnie Magyarországnak.
Nem biztos, hogy az elektromos hajtású járműveké a jövő: miután az elmúlt években kiderült, hogy a hidrogén bányászható, egyre kézzelfoghatóbb a lehetőség, hogy a következő évtizedekben hidrogénes autók és buszok gurulnak az utakon.
Az ALTEO olyan szabályozási központot hozott létre, amivel naperőművek és egyéb megújuló alapú energiatermelők termelése is irányítható. De a jövő még ennél is izgalmasabb: akár az egyéni fogyasztás is a termeléshez igazodhat.
Húsz ország 26 kutatócsoportja négy éven át vizsgálta, hogy 2050-re át tudna-e állni az Európai Unió minden országa – így Magyarország is – a kizárólag megújuló forrásokat használó energiagazdálkodásra, hogy elérje a teljes karbonsemlegességet. Spoiler: át tudna.
Míg öt éve 1-1 dollár jutott a fosszilis és a megújuló energiákra, addig mára az arány eltolódott és minden olajra költött dollárra 1,7 dollárnyi megújuló esik.
A legfrissebb energiapiaci jelentés szerint 2023 első negyedében először fordult elő, hogy a brit szélturbinák áramtermelése meghaladta a gázerőművekét.
A Népszava értesülései szerint az Orbán-kabinet az önmagára szabott határidő után sem módosított a szélerőműellenes szabályozáson.
Igaz, hogy a koronavírus-járvány utáni fellendülés energiaszükségletét részben szénhasználattal fedezték, de így is inkább a megújulók térnyeréséről szólt az elmúlt időszak az energetikában.