megújuló energia

Így lesz a hulladékból elektromos áram és fűteni való biogáz

A hulladékgazdálkodás forradalma már nemcsak a környezetterhelés csökkentése, hanem az Európát fenyegető energiaválság miatt is az évtized egyik legfontosabb ügye. Az EU-ban 2030-ig a tízszeresére kell növelni a biometán-termelést, és erre a magyar üzemeknek is fel kell készülniük, a hulladékok minél hatékonyabb újrahasznosítása mellett.

Minden eszközünk megvan ahhoz, hogy elkerüljük a klímaapokalipszist, már csak a politikai akarat hiányzik

A legfrissebb IPCC-jelentés szerint minden adott a felmelegedés tűrhető szinten tartásához: zöld acélt gyártunk, a levegőből vonjuk el a szén-dioxidot, a napenergia és az akkumulátorok költsége tíz év alatt 85 százalékkal csökkent – a kormányok mégsem tesznek túl nagy erőfeszítést azért, hogy ne lépjük túl a 2 fokos klímacélt. Pedig pénz van rá, és a zöld beruházások meg is térülnének.

Az új technológiákkal akár önálló otthoni energiarendszert is kialakíthatunk

Ki mozog biztosabban az energiapiacon, egy texasi olajmágnás, vagy egy megújuló energiával dolgozó befektető? Hosszú távon is megbízhatók lesznek a zöld technológiák? Az altruista vagy a profitorientált szemlélet ad nagyobb hajtóerőt egy klímabarát technológiákkal dolgozó energiacég növekedéséhez? Sok más egyéb mellett ezekről is kérdeztük ifj. Chikán Attilát, az ALTEO vezérigazgatóját.

Ha termőfölded van, nemcsak kukoricát, hanem napenergiát is termelhetsz rajta

De hogyan fogjak hozzá? – kérdezheti a tanácstalanul bámuló őstermelő a traktorülésbe süppedve. Szerencsére a hazai áramszolgáltatók biztosíthatják az ehhez szükséges technikai hátteret, így nemcsak a saját, hanem mások energiafogyasztását is fedezhetik. Az efféle kezdeményezéseket a karbonsemlegességet célzó hazai energiastratégia is támogatja. De milyen energiatárolókat érdemes használni a napelemekhez, és hogyan mérhetjük ezek hatásfokát?

Öt éven belül átállhat a gázra a Mátra szénfüggő monstruma, de kellenek-e egyáltalán gázerőművek?

Reális-e, hogy 2025-ben átáll gázüzemre a Mátrai Erőmű? Hogyan pótolható a kieső áramtermelés, ha végleg bezár az üzem, és mi történhet azzal a több ezer emberrel, akinek az erőmű jelenti a megélhetést? Az állam által visszavásárolt problémahalmaz, a Mátrai Erőmű jövőjéről vitatkoztak szakértők az Energiahajó hétfői rendezvényén.

A megújuló energiaforrások vetnek véget a földgáz geopolitikai főszerepének Európában

Ahogy Európa országai egymás után fordulnak a megújuló energiaforrások felé, az orosz-amerikai energetikai vetélkedés a következő években szépen lassan kifullad a kontinensen. Hétfőn a Qubit, az Energiaklub és a TRIP hajó online rendezvényén Deák András György energiapolitikai kutató, Magyari Péter, a 444 újságírója és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő beszélgetett az orosz-amerikai gázháború jelenlegi állásáról, ahol kiderült: ebben a háborúban leginkább a földgáz áll vesztésre.

Gigászok csatája: Elon Musk szerint a megújulókban, Bill Gates szerint az atomenergiában a jövő

Bill Gates cége környezetbarát atomreaktorokkal segítené a nap- és szélerőműveket kedvezőtlen időjárás esetén, de Elon Musk szerint az óriási akkumulátorok megoldják majd az energiatárolást. Kutatók szerint egyébként sem fér meg egymás mellett a nukleáris energia és a megújulók, és rosszul járnak azok az országok, amelyek atomenergiába fektetnek.

Eurostat: Magyarországon 2015 óta csökken a megújulók aránya

Az uniós tagállamok közül Svédország használ legnagyobb arányban megújuló energiaforrásokat, a legrosszabb helyzetben pedig Hollandia van. Magyarország már majdnem elérte a 2020-ra kitűzött 13 százalékos arányt, de 2015-ben még ennél is jobban állt. Itthon a megújuló energiaforrások között 93 százalékos részesedéssel a biomassza dominál.

Magyar kutató: A jövő elképzelhetetlen atom nélkül

A nagy atomparadoxon: a klímaváltozás hatásai miatt egyre kevésbé biztonságos a nukleáris energia, pedig nélküle nehéz lesz mérsékelni a klímaváltozás hatásait. Mi köze Paksnak Csernobilhoz és Fukusimához, és hova kerül a radioaktív hulladék? Aki válaszol: Zagyvai Péter, az MTA atomkutatója.

Kína otthon rálépett a zöld útra, de közben a kínai cégek világszerte folytatják a rablógazdálkodást

Kína az elmúlt években kőkemény szigorral csökkentette a belföldi légszennyezést, növelte a megújulók részarányát az energetikai szektorban, de a határain kívül folytatta környezet- és természetromboló beruházási és kitermelési stratégiáját. Az okokról a Greenpeace kelet-ázsiai régióvezetőjét, Cö Pang Cseungot kérdeztük.