Ha sikerül diverzifikálnunk az energiapiacot, a 2020-as évekre nem a globális ökológiai katasztrófa nulladik órájaként fogunk visszaemlékezni. Szerencsére a megújuló energiaforrások nemcsak egészségesebb világot eredményezhetnek, hanem pénzt is kereshetünk rajtuk.
Az elmúlt években gombamód szaporodnak a napelemmel működő ópiumfarmok Afganisztán Helmand tartományában: a termőföldek területe a zöld fordulatnak köszönhetően pár év alatt megkétszereződött, és mintegy félmillióan települtek be a sivatagos tartományba.
Noha a napenergia ellen az egyik leggyakrabban hangoztatott érv, hogy drága, úgy néz ki, Kaliforniában az áram harmadannyiba kerül majd, mint a paksi nukleáris reaktorban előállított áram.
A földgáz üzemű erőművek után a megújuló energiatermelés is megelőzte a szénszektort az USA-ban. A szél-, nap-, víz-, biomassza- és geotermikus erőművek egyre olcsóbban és egyre nagyobb hatásfokkal működnek.
Kína néhány hónapra leállt a napenergiával, az így felszabadult napelemeket pedig úgy elkapkodták a fejlődő országok, hogy minden eddiginél jobban nőtt a piac.
Az Audi logisztikai központjainak tetejére tervezett naperőműpark az ígéret szerint ötezer háztartás évi szükségletének megfelelő energiát termel majd 2020-tól.
Az Odysseus gyakorlatilag a végtelenségig a levegőben tud maradni, nem kell hozzá pilóta, és nagyságrendekkel olcsóbb, mint egy műhold.
A nanotechnológiával előállított japán napelem a fény energiájának 85 százalékát alakítja át elektromos árammá. Igaz, még csak kísérleti körülmények között.
Az ország stratégiai vállalást tett, miszerint 2022-re a villamosenergia-ellátás 20 százalékát megújuló forrásokból fedezi. Meg is kezdődtek a gigantikus fejlesztések.
A cég 43 országban üzemeltet irodákat és üzleteket, és a friss bejelentés szerint már mindegyik zöld energiával üzemel. A beszállítóik is követik a példát.