Az egy kilométer átmérőjű, a világűrbe telepített naperőmű gigawattos mikrohullámokat sugározna a Földre, hogy a nap 24 órájában áramot termeljen. A kísérleteket a következő években kezdhetik, a sugárzás hatásai még nem tisztázottak.
A házi naperőmű egyelőre a gazdagok sportja: áramszünet idején egy telefont vagy egy laptopot fel lehet vele tölteni, világítanak a ledes izzók, és akár egy porszívózás is belefér, de a hálózatból vett áram még mindig sokkal olcsóbb. Power stationok néhány tízezertől sok millió forintig.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a mai kormányinfón bejelentette, hogy a mostantól telepített házi napelemek által termelt energiát nem lehet visszatáplálni a rendszerbe. Az indok: elavult az ország elektromos hálózata.
A globális termelési kapacitás eloszlása alapján az alkatrészek és a komplett panelek gyártásában is Kína áll az élen.
A Stanford Egyetem mérnökei találtak megoldást a zöld technológia legnagyobb problémájára: éjjel nem süt a nap.
A legfrissebb IPCC-jelentés szerint minden adott a felmelegedés tűrhető szinten tartásához: zöld acélt gyártunk, a levegőből vonjuk el a szén-dioxidot, a napenergia és az akkumulátorok költsége tíz év alatt 85 százalékkal csökkent – a kormányok mégsem tesznek túl nagy erőfeszítést azért, hogy ne lépjük túl a 2 fokos klímacélt. Pedig pénz van rá, és a zöld beruházások meg is térülnének.
Egyre nagyobb az igény a tiszta energiára, 2021-ben először fordult elő, hogy az áramfogyasztás 10 százalékát nap- vagy szélerőművek állították elő. A felhasznált áram 38 százaléka származik tiszta forrásból, ha a trendek folytatódnak, akár még a másfél fokos klímacél is összejöhet.
A gigantikus műholdakat robotok szerelnék össze a világűrben, majd a napelemei által termelt energiát rádióhullámokká alakítanák, és egy földi vagy tengeri vevőállomásra sugároznák. Ambiciózus terv, de több állam és magáncég összefogásával megvalósítható – a brit kormány már benne van a dologban.
A 60 ezer ember energia-ellátására elegendő, szilvavirág-alakzatba rendezett napelemeket egy víztározóban helyezték el, így nem a szűkös szárazföldi területen foglalják a helyet, ráadásul a vízen lebegő erőmű turisztikai látványosságnak sem utolsó.
A napenergia a szél mellett az egyik legnagyobb sikerrel bevethető megújuló energiaforrás, mégsem lelkesedik érte mindenki. Van, aki a bolygót félti tőle, van, aki a madarakat, és persze olyan is akad, aki az olajcégeket.
Ha a meglévő fotovoltaikus rendszereiket nemcsak energiatermelő egységekkel, hanem energiatároló kapacitással is bővítik, Kína az évszázad közepére megújuló forrásból fedezheti a fél ország egész éves energiaszükségletét.
A megújuló források térnyerése elkerülhetetlen, de hogy ez a folyamat milyen hatással lesz az olaj- és földgázpiacra, egyelőre szinte lehetetlen megjósolni. Egyes elemzések szerint még az is megtörténhet, hogy az olajpiac egyszerűen összeomlik.
De hogyan fogjak hozzá? – kérdezheti a tanácstalanul bámuló őstermelő a traktorülésbe süppedve. Szerencsére a hazai áramszolgáltatók biztosíthatják az ehhez szükséges technikai hátteret, így nemcsak a saját, hanem mások energiafogyasztását is fedezhetik. Az efféle kezdeményezéseket a karbonsemlegességet célzó hazai energiastratégia is támogatja. De milyen energiatárolókat érdemes használni a napelemekhez, és hogyan mérhetjük ezek hatásfokát?
Ha sikerül diverzifikálnunk az energiapiacot, a 2020-as évekre nem a globális ökológiai katasztrófa nulladik órájaként fogunk visszaemlékezni. Szerencsére a megújuló energiaforrások nemcsak egészségesebb világot eredményezhetnek, hanem pénzt is kereshetünk rajtuk.
Az elmúlt években gombamód szaporodnak a napelemmel működő ópiumfarmok Afganisztán Helmand tartományában: a termőföldek területe a zöld fordulatnak köszönhetően pár év alatt megkétszereződött, és mintegy félmillióan települtek be a sivatagos tartományba.
Noha a napenergia ellen az egyik leggyakrabban hangoztatott érv, hogy drága, úgy néz ki, Kaliforniában az áram harmadannyiba kerül majd, mint a paksi nukleáris reaktorban előállított áram.
A földgáz üzemű erőművek után a megújuló energiatermelés is megelőzte a szénszektort az USA-ban. A szél-, nap-, víz-, biomassza- és geotermikus erőművek egyre olcsóbban és egyre nagyobb hatásfokkal működnek.
Kína néhány hónapra leállt a napenergiával, az így felszabadult napelemeket pedig úgy elkapkodták a fejlődő országok, hogy minden eddiginél jobban nőtt a piac.
Az Audi logisztikai központjainak tetejére tervezett naperőműpark az ígéret szerint ötezer háztartás évi szükségletének megfelelő energiát termel majd 2020-tól.
Az Odysseus gyakorlatilag a végtelenségig a levegőben tud maradni, nem kell hozzá pilóta, és nagyságrendekkel olcsóbb, mint egy műhold.
A nanotechnológiával előállított japán napelem a fény energiájának 85 százalékát alakítja át elektromos árammá. Igaz, még csak kísérleti körülmények között.
Az ország stratégiai vállalást tett, miszerint 2022-re a villamosenergia-ellátás 20 százalékát megújuló forrásokból fedezi. Meg is kezdődtek a gigantikus fejlesztések.
A cég 43 országban üzemeltet irodákat és üzleteket, és a friss bejelentés szerint már mindegyik zöld energiával üzemel. A beszállítóik is követik a példát.