Az Amerikai Neurológiai Akadémia orvosi folyóiratában, a Neurology-ban jelent meg az az új tanulmány, ami összefüggést tár fel az időskori szociális elszigeteltség és az agytérfogatcsökkenés között. Bár a kutatásból nem derül ki, hogy van-e ok-okozati kapcsolat az agy zsugorodása és a szociális interakciók mennyiségének csökkenése között, a tanulmány szerzői szerint az eredmények mindenképpen felhívják a figyelmet arra, hogy további vizsgálatokra van szükség a területen.

A Science Daily számolt be róla, hogy közel 9000 japán állampolgárt vizsgáltak, akinek átlagéletkora 73 év volt és nem mutatták a demencia tüneteit. A pontosabb eredmények érdekében a kutatók szűrték az egyéb krónikus betegségeket és keresztelemzést végeztek az agy térfogatával szintén összefüggést mutató depresszió tüneteire vonatkozóan.

A japán kutatók MRI-felvételeket készítettek a páciensek agyáról, továbbá egy egyszerű kérdést tettek fel azzal kapcsolatban, hogy milyen gyakran beszélgetnek vagy találkoznak olyan személyekkel, akikkel nem élnek egy háztartásban.

Azok a vizsgált személyek, akik a legkevesebb szociális kapcsolattal rendelkeztek, szignifikánsan kisebb agytérfogattal rendelkeznek (67,3 százalék), mint azok, akik szinte mindennap beszélgetnek másokkal (67,8 százalék). Bár a különbség számszerűen kifejezve elenyészőnek tűnhet, valójában a legapróbb zsugorodás is fontos lehet a szürke- és fehérállomány szempontjából. Ráadásul a zsugorodást olyan fontos területeken is megfigyelték, mint a hippokampusz és az amygdala, amik központi szerepet játszanak a memória működésében.

Vagyis pont azokon a területeken, amik a demenciában is érintettek lehetnek. A kutatók a depresszió hatásait is igyekeztek szűrni a kísérlet során, az elemzések alapján arra jutottak, hogy az eltérést csupán részben, mindössze 15-29 százalékban magyarázzák a hangulatzavar tünetei.

A tanulmány szerzői felhívták rá a figyelmet, hogy egyelőre ok-okozati összefüggést lehetetlen lenne felállítani, azt viszont más kutatások is alátámasztják, hogy az időskori szociális stimuláció segít az agytérfogatcsökkenésének megfékezésében és támogatja a memóriát.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az Alzheimer-kórt csak a halál után lehet pontosan diagnosztizálni

Boncasztal podcast 2023. május 14.

Miután az alzheimeres betegek száma a világon meghaladta az 50 milliót, a betegség kutatásába ömleni kezdett a pénz. A kutatók óriási nyomás alatt próbálnak eredményeket felmutatni, amelyek némelyikéről kiderült, hogy közönséges hamisítvány. Új podcastsorozatunk, a Boncasztal első részében az Alzheimer-kórt boncolgatjuk.

Hamisított eredményekre alapozhatták az elmúlt 16 év Alzheimer-kutatásainak jó részét

Bodnár Zsolt tudomány 2022. augusztus 15.

Több tucat képet és rengeteg adatot manipulált tanulmányaiban egy Alzheimer-kutató, akinek nagy hatású 2006-os tanulmányára egy egész kutatási irányzat épült. Több milliárd dollár és másfél évtizednyi kutatómunka ment kárba, és feleslegesen tették ki kockázatoknak tesztalanyok százait.

A mai 50 év felettiek gyorsabban leépülnek mentálisan, mint a korábbi generációk

Bodnár Zsolt tudomány 2020. augusztus 5.

Egy átfogó amerikai kutatás szerint az 1950-es években született baby boomerek jelentik az első generációt, amelynél már nem javulnak a kognitív funkciók 50 év felett az előző nemzedékekhez képest.