Egy 2012-ben Kínában feltárt fosszília utal arra, hogy a mintegy 125 millió évvel ezelőtt élt krétakori kisemlősök náluk háromszor nagyobb dinoszauruszokra vadászhattak, írja a New York Times.

A különös fosszíliák rávilágítanak arra, hogy a kréta időszakban élt emlősök, mint a Repenomamus giganticus és a Repenomamus robustus nevű ragadozók apró dinoszauruszokat ejthettek el, de a méretkülönbség így is jelentős, a csecsemő dinoszauruszok is háromszor akkorák lehettek, mint a ragadozók.

Jordan Mallon, az ottawai Canadian Museum of Nature munkatársa és kollégái a kínai lelet alapján először írták le, hogy a macskaméretű R. robostus egy nála nagyobb dinoszauruszra vadászhatott. A tanulmányt a Scientific Reportsban közölték.

A fosszília, amit a kínai Liaoning tartományban találtak, azt a pillanatot örökíti meg, amikor úgy fest, hogy az emlős egy növényevő, kétlábú dinoszauruszra, a Psittacosaurus lujiatunensis egy egyedére támad. Ezt a pillanatot vulkanikus törmelék konzerválhatta örökre, írja a New Scientist.

A csontvázakon látható, hogy az emlős a mellső lábaival megragadja a dinoszaurusz száját, állkapcsa pedig a bordáinak feszül. A csontok vizsgálata alapján a kutatók megállapították, hogy a két állat úgy találkozhatott, hogy még mindketten életben voltak. A testek viszonya pedig arról árulkodik, hogy a kistestű emlős támadhatott a nagyobb dinoszauruszra, annak ellenére, hogy általában épp fordítva, a dinoszauruszok ejtettek el kisebb emlősöket.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Különleges csontjával küzdötte le a repülés terheit egy 119 milló évvel ezelőtti madár

Tóth András tudomány 2023. január 3.

A kínai Liaoning tartományból előkerült Confuciusornis shifan a legkorábbi csőrös, madárszerű dinoszauruszok közé tartozott. A kréta eleji fosszília vizsgálata segít feltárni, hogyan fejlődött az evolúció során a rendkívül változatos ősi madarak repülési képessége.

150 éves hipotézist dönthet meg egy belga bányában megtalált különös madárfosszília

Tóth András tudomány 2022. november 30.

A 67 millió éve élt Janavis finalidens koponyája nem a struccokéra, hanem a récékére és tyúkokéra emlékeztet, és ez felborítja mindazt, amit a madarak két nagy csoportjának kialakulásáról gondoltunk.

A Föld nem sokszor látott akkora cunamit, amekkorát a kréta végi kisbolygó-becsapódás indított el

Tóth András tudomány 2022. október 10.

A 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalási eseményhez hozzájáruló árhullám 30 ezerszer nagyobb energiájú volt, mint a 2004-es indiai-óceáni cunami. Ma egy ilyen esemény a Föld szinte összes tengerparti területén hatalmas pusztítást végezne.