Az amerikai járványügyi központ kedden közzétette a vírus genomszekvenciáját, ami megerősíti, hogy a kórokozó abba a csoportba tartozik, aminek terjedését és emlősökhöz történő alkalmazkodását az utóbbi években egyre nagyobb aggodalommal figyelik a szakemberek.
Ha igaznak bizonyul a vadászok által leölt bálnák hormonjainak vizsgálata, a jelenlegi csúcstartó afrikai elefánt elbújhat a 22 hónapos vemhességével.
Vulkáni törmelék konzerválta a fosszíliát, ami megmutatja, hogy a krétakori emlősök akár náluk háromszor nagyobb dinoszauruszokra is vadászhattak.
Spanyol evolúcióbiológusok a páratlanujjú patások mára kihalt családjának törzsfejlődése alapján találtak magyarázatot a 16 millió év alatt széles körben végbement döbbenetes magasság- és tömegnövekedésre.
Kanadai ragadozókban nemrég olyan madárinfluenza-vírusokat mutattak ki, amelyek elkezdtek emlősökhöz alkalmazkodni. Müller Viktor biológus szerint ott még nem tartunk, hogy a vírus hatékonyan tudjon terjedni közöttük, de tény, hogy „nagyon tud valamit”.
A házi cickány megjelenése veszélyeztetheti a hasonló fajok populációit – miután 2007-ben Írországban tűnt fel a faj, a törpecickányok gyakorlatilag eltűntek a területről.
Az erdőirtás és az orvvadászat miatt a legközelebbi rokonaink közé tartozó gorillák és orangutánok súlyosan veszélyeztettek, de az emberi tevékenység számos elefánt-, orrszarvú- és delfinfajt is a kihalás közvetlen közelébe sodort.
A csontok és a fogak növekedési mintázatai alapján rekonstruálták a 62 millió éves Pantolambda bathmodon élettörténetét. Az állat gyorsan szaporodóképessé vált, egyetlen utódot hozott világra, és feleannyi ideig élt, mint egy hasonló méretű mai emlős.
Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette, hogy korai emlős őseink a késő triász vad klímaváltozásai alatt lettek képesek először közel állandó testhőmérsékletet fenntartani. A 233 millió évvel ezelőtti változás miatt tudunk ma is a Föld szinte bármely részén megélni, és egész nap aktívak maradni.
A hangyák egy hegyi hód patkányméretű rokonát és egy kenguru-egér ősét is segítettek kiásni a régészeknek Nebraskában.
Európában a bölények, a hódok és a rénszarvasok, Ázsiában a vadlovak és a farkasok, míg Észak-Amerikában a medvék és a rozsomákok visszatelepítésével lehetne helyreállítani a biológiai sokféleséget. A ragadozók a növényeket védhetik, a növényevőknek pedig a tápanyagkörforgásban és a tüzek megfékezésében is fontos szerepük van.
Az embereket is magában foglaló méhlepényes emlősök alosztálya még a dinoszauruszok idejében alakult ki, de nagyobb csoportjai csak a 66 millió évvel ezelőtti kihalás után jelentek meg. A tökéletesített kormeghatározás több száz évnyi processzoridőt spórolt meg a kutatóknak.
Sűrű év volt 2021 az őslénytanban: 890 millió éves kőzetekben találtak rá a Föld legősibb állatainak nyomaira; kiderült, hogyan élhették túl a madarak a dinoszauruszokat kiirtó kisbolygó-becsapódást; a legjobb új dinók versenyében pedig a farki fegyverzettel ellátott páncélos Stegouros csapott össze a madárként kotló Oviraptorral.
Egy friss kutatás kimutatta, hogy az urbanizáció hatására több emlősfaj testmérete is megnövekedett. Ennek valószínűleg a városokban található élelemtöbblet az oka. A felfedezés megcáfolja azt a korábbi hipotézist, hogy a városok környékén élő állatok összemennek.
Az aprócska rovarevők az izmaikban lévő nagy mennyiségű mioglobin nevű fehérjének köszönhetően tudnak hosszú ideig a víz alá merülni, hasonlóan mint a bálnák vagy a fókák. Ez a tulajdonság ráadásul már vakond rokonaiknál is kialakult az evolúció során.