Egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette, hogy korai emlős őseink a késő triász vad klímaváltozásai alatt lettek képesek először közel állandó testhőmérsékletet fenntartani. A 233 millió évvel ezelőtti változás miatt tudunk ma is a Föld szinte bármely részén megélni, és egész nap aktívak maradni.
A hangyák egy hegyi hód patkányméretű rokonát és egy kenguru-egér ősét is segítettek kiásni a régészeknek Nebraskában.
Európában a bölények, a hódok és a rénszarvasok, Ázsiában a vadlovak és a farkasok, míg Észak-Amerikában a medvék és a rozsomákok visszatelepítésével lehetne helyreállítani a biológiai sokféleséget. A ragadozók a növényeket védhetik, a növényevőknek pedig a tápanyagkörforgásban és a tüzek megfékezésében is fontos szerepük van.
Az embereket is magában foglaló méhlepényes emlősök alosztálya még a dinoszauruszok idejében alakult ki, de nagyobb csoportjai csak a 66 millió évvel ezelőtti kihalás után jelentek meg. A tökéletesített kormeghatározás több száz évnyi processzoridőt spórolt meg a kutatóknak.
Sűrű év volt 2021 az őslénytanban: 890 millió éves kőzetekben találtak rá a Föld legősibb állatainak nyomaira; kiderült, hogyan élhették túl a madarak a dinoszauruszokat kiirtó kisbolygó-becsapódást; a legjobb új dinók versenyében pedig a farki fegyverzettel ellátott páncélos Stegouros csapott össze a madárként kotló Oviraptorral.
Egy friss kutatás kimutatta, hogy az urbanizáció hatására több emlősfaj testmérete is megnövekedett. Ennek valószínűleg a városokban található élelemtöbblet az oka. A felfedezés megcáfolja azt a korábbi hipotézist, hogy a városok környékén élő állatok összemennek.
Az aprócska rovarevők az izmaikban lévő nagy mennyiségű mioglobin nevű fehérjének köszönhetően tudnak hosszú ideig a víz alá merülni, hasonlóan mint a bálnák vagy a fókák. Ez a tulajdonság ráadásul már vakond rokonaiknál is kialakult az evolúció során.
2020-ban derült ki, hogy sokkal változatosabb volt a korai emlősök és madarak világa, mint eddig gondolták; megtudtuk, hogy a pteroszauruszok 150 millió éven át uralták az eget; és még közelebbről megismertük azt a katasztrofális napot, amely átírta a földi élet történetét.
A most bemutatott, a késői kréta időszakból származó fosszíliák arra utalnak, hogy a komplex társas viselkedés jóval hamarabb megjelent az emlősöknél, mint eddig gondoltuk.
Hüvelykünket a gorillákkal, mutatóujjunkat a csimpánzokkal közös ősünktől örököltük, csupán kezünk középső ujja az emberré válás evolúciós terméke – írja a mellső végtag törzsfejlődéséről szóló, frissen megjelent kötetében egy norvég biológus.
Az emésztőrendszer baktériumflórája az általa termelt nitrogén-monoxid segítségével kommunikál az emlősök szervezetével. A molekula nem csak a jelátvitelt segíti, de közvetlenül befolyásolja a génexpressziót, ezáltal az immunrendszer működését, derül ki egy friss amerikai kutatásból.