Az ELTE Biológiai Intézetének kutatói egy eddig nem ismert növényélettani mechanizmust tártak fel – olvasható az intézmény szerdai közleményében.

A Frontiers in Plant Science folyóiratban augusztus közepén megjelent tanulmányukban a kutatók a fotoszintézisre nem képes kelkáposztalevelek színtestjeinek vasfelvételét vizsgálták, és hasonlították össze a fotoszintézisre képesekével. Az általuk elsőként megfigyelt élettani folyamatok elemzéséből kiderült, hogy a színtestek vasfelvétele pontosan követi azt az elvet, ami a zöld színtestekre is jellemző, bár mértékében kisebb annál.

Az eredmény megértéséhez tudni kell, hogy a növényi és állati élet működéséhez elengedhetetlen vas a fotoszintézisben is kulcsszerepet tölt be, ahogy azt is, hogy a zöld színtestek vas-felvételéhez fényre van szükség. Az azonban régóta megválaszolatlan kérdés, hogy azokban a növényi szövetekben, amelyeket nem ér napfény, vajon ugyanolyan módon zajlik-e a vasfelvétel, mint a kloroplasztisznak nevezett színtestekben.

A kutatók ezért is kezdték vizsgálni a nevezett zöldségfélét, mert, mint írják, a kelkáposztafejek valójában hatalmas, módosult rügyek, amelyek torzsájáról számos, eltérően zöld, és különböző fejlettségű levél ered. Egy félbevágott kelkáposztafejen jól látható, hogy a szélső, fénynek kitett levelek zöld színűek, befelé haladva azonban fokozatosan halványodnak, a legbelső, kisebb méretű és fiatalabb levelek pedig fehérek-sárgásak. A jelenség azzal függ össze, hogy a zárvatermő növények fény hiányában nem tudják előállítani a zöld színanyagot, a klorofillt, anélkül pedig fotoszintézisre sem képesek.

A káposztafejek belső leveleit a szélső, zöld levelek gyakorlatilag leárnyékolják, elzárják a fénytől, ezért a fejek belseje felé haladva fokozatosan egy fényhiányos állapot jön létre. A belső levél-rétegekben a zöld klorofillok felhalmozódása helyett a jelenlévő karotinoidok sárgás színe látható csak, mivel különleges szerkezetű, fotoszintetikusan nem aktív színtestek, úgynevezett etioplasztiszok fejlődnek bennük.

„A zöld színtestek vasfelvételéről az elmúlt tizenöt évben azt gondoltuk, hogy kizárólagosan kötődik a fotoszintézishez, illetve kisebb részben a vasnak a napfény által történő közvetlen kémiai redukciójához. Vizsgálataink eredménye meglepő fordulatot hozott mindabban, amit korábban a sejtalkotók létfontosságú tápelem-háztartásáról tudtunk” – idézi a közlemény Solti Ádámot, a kutatás vezetőjét.

Kapcsolód cikkek a Qubiten:

A szegények gyámolítója, a sebek gyógyítója: a csodálatos káposzta

Dippold Ádám tudomány 2020. február 1.

Vannak dolgok, amiket észre sem veszünk, annyira hétköznapinak tűnnek: ide tartozik a káposzta is. A kínaiak, a görögök és a kelták is ették, orvosságként is használták, de még a reneszánsz mestert, Rabelais-t is megihlették a káposztafejek. Nagyjából mindenki evett káposztát, de nem mindenki ugyanolyat, így nem is csoda, hogy számtalan babona és népszokás kötődik hozzá.