Direkt gömbölyítették elődeink az 1,4 millió éves kőgolyókat, amiket Izraelben találtak
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/755b6gw0n9VNEfFvs-xxs.jpeg?width=96&height=96&fit=crop)
A mai Izrael területén fekvő Ubeidiya (palesztin nevén Al-Ubeidiya) városában 1959-ben fedezték fel az emberek elődjeinek egykori jelenlétét. Az akkori feltárás során talált csontok és kőszerszámok alapján a helyszínt a Homo erectus Afrikából kiköltözött egyedei foglalhatták el, körülbelül 1,4 millió évvel ezelőtt.
A lelőhelyen talált 150 darab, baseball-labda méretű kő elemzése után a Jeruzsálemi Héber Egyetem munkatársai kijelentették, hogy a golyókat szándékosan gömbölyítették, ami ellentmond annak a korábbi feltételezésnek, hogy a kövek azután váltak gömbalakúvá, hogy kalapácsként használták őket. Antoine Muller, az egyetem régésze szerint arra még mindig nem jöttek rá, hogy ezt miért tették, és mire használták a kőgolyókat.
A leletek között összesen közel 600 olyan kőgolyót találtak, amit kovakőből, bazaltból és mészkőből készítettek a pattintás módszerével. Ilyen gömbölyded tárgyakat már 1,8 millió évvel ezelőtt lakott lelőhelyeken is találtak már. A kőgolyók készítésének lehetséges okai között korábban felmerült, hogy azok más kőszerszámok előállításának melléktermékei lehetnek, vagy épp kalapácsként használták őket, egészen addig, amíg gömbölydeddé alakultak elhasználódásuk során.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7wZSSX9Iay2dHGAMs.png)
Hogy ezeket az elméleteket teszteljék, a kutatók 150 mészkőgolyót vizsgáltak meg, amelyek nagyjából 8 centiméter átmérőjűek, és változó mértékben gömbölydedek. Miután kiszámították az egyes golyók alakjáért felelős ütések sorrendjét, arra a következtetésre jutottak, hogy a golyók elkészítéséhez hasonló szintű készségre és tervezésre volt szükség, mint egy szakócához, vagyis nem véletlenszerűen nyerték el formájukat.
„Nyilvánvaló, hogy bárki is készítette ezeket a tárgyakat, keményen megdolgozott azért, hogy gömbök legyenek. Nekem nagyon úgy tűnik, mintha lövedékeket készítettek volna, és nem kalapácsokat. A munkámból tudom, hogy ezek a kövek jó vadászfegyverek lennének egy embercsoportnak” – kommentálta az eredményeket a New Scientistnek Andrew Wilson, a Leedsi Beckett Egyetem anyagtudománnyal foglalkozó szakértője.