Egy mérnökökből és egy történészből álló amerikai kutatócsoport friss elemzése ezt az elméletet támasztja alá, szemben a mezopotámiai és anatóliai eredettel.
Földtörténeti szempontból épp csak egy szempillantással ezelőtt haltak ki a mamutok, amihez a túlvadászatnak és a klímaváltozásnak is köze volt. A múltfeldolgozás mellett egyes kutatóknak már a jövőn jár az eszük: gőzerővel készülnek a mamut feltámasztására.
A vulkánkitörések után kialakuló, barlangszerű képződményekben először találtak emberi jelenlétre utaló nyomokat – juhot és kecskét ábrázoló sziklarajzok is előkerültek.
A vadászó-gyűjtögetők azért húzhatták fel a hosszú, de alacsony falat, hogy a rénszarvasokat egy helyre tereljék, és könnyebb legyen őket elejteni.
A régészek korábban azt feltételezték, hogy kalapácsként való használatuk után nyerték el alakjukat, de egy friss elemzés szerint már a Homo erectus is szándékosan formált golyókat.
Madridi kutatók az észak-spanyolországi La Pasiega barlangrendszerben feltárt sziklafestményekről készítettek sztereofotókat.
A Homo sapiens déli népvándorlása nem volt könnyű menet, új modellek felfedték a 75-50 ezer évvel ezelőtt bejárt útvonalakat.
Már a neandervölgyiek is bizonyos ízeket keresve kísérleteztek a tűzrakóhelyeknél, legalábbis erre következtethetünk az összetett étkezési kultúra legősibb bizonyítéka alapján.
A legújabb geológiai kutatások szerint az őskori népvándorlás korábban feltételezett útját nem ritkán 300 emelet magasságú jégfalak torlaszolták el.
Ha valóban tervrajz alapján készültek az építmények, az a vadászó-gyűjtögető társadalmakban szokatlan, magas fokú együttműködést és távlatos tervezést feltételez – állítják a Tel-Aviv-i Egyetem régészei.
Az urán-tórium kormeghatározás szerint a celebeszi barlangrajz kétszer annyi idős, mint az eddig ismertek. Úgy tűnik, a paleolit művészet nem úgy, vagy nem akkor fejlődött ki, ahogy eddig gondolták.
Erős közel-keleti és észak-afrikai hatásokat mutat az ókori rómaiak genetikai elemzése, és a kép korántsem vág egybe azzal, ahogy az ember a korabeli városokat elképzeli, derítette ki egy nagyszabású, 12 ezer évet felölelő populációgenetikai kutatás 127 DNS-minta alapján.
Ahová az emberősök betették a lábukat, ott elkezdtek eltűnni az óriásemlősök. Amerikai kutatók szerint a trend ma is tart, és ha így megy tovább, a következő évszázadokban kipusztulhat a zsiráf, az elefánt és a víziló is.
A tudomány számon tart a történelem előtti időkben komolynak mondható özönvizeket, de olyanra, ami az egész emberiséget megsemmisítette volna, nem találni nyomokat. Több lokális katasztrófa azonban történhetett, amelyeket megdöbbentően hasonló legendák formájában őriz a kollektív emlékezet.
A Harvard Medical School és a Magyar Tudományos Akadémia közös genomikai kutatásából kiderült, hogy a jégkori vadászó-gyűjtögetők és az Európába elsőként bevándorló földművesek már kapcsolatokat alakítottak ki egymással.