Az emberek ősei már 1,8 millió évvel ezelőtt tudatosan használhatták a tüzet
Egy vadonatúj technológiával, a csontok speciális megvilágításával határozták meg a tűzhasználat legősibb nyomainak lehetséges korát a dél-afrikai Wonderwerk-barlangban.
őskor
A bronzkori britek még bőven csont eszközöket használtak a rézbányászat során
Százötven, Walesben talált lelet elemzése arról tanúskodik, hogy a csont eszközök készítése és használata még a fémmegmunkálás megjelenése után is fennmaradt.
Az írás gyökerei több tízezer évvel korábbra nyúlhatnak vissza, mint eddig hittük
A 38-45 ezer éves őskőkorszaki eszközökön és figurákon talált keresztek, pontok és vonalak szerkezetileg hasonlítanak a Mezopotámiában i. e. 3400 körül kialakult protoékíráshoz.
Őskori módszerekkel építettek kenut, hogy rekonstruáljanak egy 30 000 évvel ezelőtt megtett hajóutat
A cédrusból kőszerszámokkal kivájt kenuval, kizárólag a Nap, a csillagok és az áramlatok követésével 45 óra alatt sikerült megtenni a 220 kilométeres utat Tajvanról a Rjúkjú-szigetekre.
Ősi DNS-mintákból tárták fel, hogyan változott meg az Alföld társadalma 6000 évvel ezelőtt
Bár a rézkor kezdetén több ezres településekből kis falvakba szerveződtek újra a közösségek, ezt nem feltétlenül bevándorlók idézték elő – volt, ahol unokatestvér-házasságokra utaló nyomokat is találtak a kutatók.
Mégsem a környezeti hatások miatt térhettek át a földművelésre a vadászó-gyújtögető őseink
Bár a melegedő éghajlat és a növekvő csapadék is szerepet játszott a kb. 12 ezer éve történt átmenetben, egy friss kutatás szerint az emberek sokkal aktívabban ösztönözték a mezőgazdaság terjedését, mint eddig gondolták.
A Kárpátok rézbányáiban találhatták fel a kereket 6000 évvel ezelőtt
Egy mérnökökből és egy történészből álló amerikai kutatócsoport friss elemzése ezt az elméletet támasztja alá, szemben a mezopotámiai és anatóliai eredettel.
Hová lettek a mamutok? És mikor térnek vissza?
Földtörténeti szempontból épp csak egy szempillantással ezelőtt haltak ki a mamutok, amihez a túlvadászatnak és a klímaváltozásnak is köze volt. A múltfeldolgozás mellett egyes kutatóknak már a jövőn jár az eszük: gőzerővel készülnek a mamut feltámasztására.
Lávacsövekben húzhatták meg magukat a szaúdi sivatag lakói több ezer évvel ezelőtt
A vulkánkitörések után kialakuló, barlangszerű képződményekben először találtak emberi jelenlétre utaló nyomokat – juhot és kecskét ábrázoló sziklarajzok is előkerültek.
Egy kilométer hosszú kőfalat találtak a Balti-tenger fenekén, amit 11 ezer éve építhettek
A vadászó-gyűjtögetők azért húzhatták fel a hosszú, de alacsony falat, hogy a rénszarvasokat egy helyre tereljék, és könnyebb legyen őket elejteni.
Direkt gömbölyítették elődeink az 1,4 millió éves kőgolyókat, amiket Izraelben találtak
A régészek korábban azt feltételezték, hogy kalapácsként való használatuk után nyerték el alakjukat, de egy friss elemzés szerint már a Homo erectus is szándékosan formált golyókat.
Eddig nem ismert őskori állatábrázolásokat tesz láthatóvá egy egyszerű 3D-s módszer
Madridi kutatók az észak-spanyolországi La Pasiega barlangrendszerben feltárt sziklafestményekről készítettek sztereofotókat.
Tízezer évbe telt, míg az emberek bejárták az ősi kontinens, Szahul minden szegletét
A Homo sapiens déli népvándorlása nem volt könnyű menet, új modellek felfedték a 75-50 ezer évvel ezelőtt bejárt útvonalakat.
Előkerült a legősibb, sütésből visszamaradt ételmaradék, némi magvas palacsinta
Már a neandervölgyiek is bizonyos ízeket keresve kísérleteztek a tűzrakóhelyeknél, legalábbis erre következtethetünk az összetett étkezési kultúra legősibb bizonyítéka alapján.
A Csendes-óceán partvidékét követve hódíthatták meg Amerikát az első emberek
A legújabb geológiai kutatások szerint az őskori népvándorlás korábban feltételezett útját nem ritkán 300 emelet magasságú jégfalak torlaszolták el.