A legrégebbi ismert lelet 400 ezer éves, de az ősi fegyverek töredékeiből nehéz megállapítani, hogy csak szúrásra használták, vagy már dobták is őket. Egy friss kutatás szerint már a neandervölgyiek és a homo erectusok is tudtak olyan fegyvert készíteni, amit hajítani lehetett.
Az 1,4 millió évesre becsült, darabolásra és famegmunkálására használt eszközök még a hetvenes években kerültek elő, de korukat csak most sikerült meghatározni. Ha megerősítik, a felfedezés teljesen átírja a mai Európa benépesedésének történetét, de egy független szakember óvatosságra int.
A régészek korábban azt feltételezték, hogy kalapácsként való használatuk után nyerték el alakjukat, de egy friss elemzés szerint már a Homo erectus is szándékosan formált golyókat.
A csillagászati okokra visszavezethető gyors klímaváltozás hatásaival a Homo erectus populációi képtelen voltak megbirkózni.
Újszerű egyesített elméletet alkottak izraeli kutatók az emberi agy evolúciójáról. Az emberelődök agya azért nőtt a háromszorosára, mert az óriási prédákat kiirtották, a kisebb, fürgébb állatok elejtéséhez pedig már komoly stratégia kellett. Az állattartás és földművelés megjelenésének idején megint zsugorodott az agy.
Egy nemzetközi kutatócsoport éghajlati modellek és sok ezer ásatás eredményeit tartalmazó adatbázis alapján állítja, hogy a Homo fajok közül többel is a gyors klimatikus változások végeztek.
Kevés ilyen régi lelet került elő, a vízilócsontból készült eszközt valószínűleg a Homo erectus készítette. A mostani leletet Etiópiában találták, az egyetlen hasonló korú és kidolgozású eszközt Tanzániában tárták fel.
Egy amerikai nyelvészprofesszor szerint az 1,8 millió éve feltűnő Homo erectus már hajókat épített és szigetekre utazott, ehhez pedig szüksége volt nyelvi kommunikációra.