Zombi pókok, orrszőr-statisztika és a tudományos kőnyalás – itt vannak a 2023-as Ignobel-díjak
Az Annals of Improbable Research (AIR) tudományos humormagazin szervezésében idén 33. alkalommal rendezték meg az akadémiai szféra legviccesebb nemzetközi gáláját.
1991 óta a nemzetközi tudóstársadalom azokat a tudományos tevékenységeket jutalmazza Ignobel-díjjal, amelyek teljesen feleslegesek, haszontalanok vagy nevetségesek. Az alapítók célja ugyanakkor nem a megszégyenítés, a hivatalos leírás szerint a díjakkal azokat a teljesítményeket jutalmazzák, amelyek „először megnevettetik, majd elgondolkodtatják az embereket”. Azóta még nagyobb rangja van a címnek, hogy Andre Geim tíz évvel az Ignobel-díja után, 2010-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat is – utóbbit a grafénnel kapcsolatos kutatásáért kapta, előbbit pedig azért, mert egy élő békát lebegtetett mágneses mezőben.
A Science beszámolója szerint az idei sztár a közegészségügyi díjat elnyerő Seung-min Park, a Stanford Egyetem urológusa volt. Az általa Stanford WC néven fejlesztett intelligens latrina a vizelet és a széklet elemzésével képes nyomon követni az egyén egészségi állapotát. Az okosfajansz különlegessége, hogy a beépített optikai szenzorok az ürítés sebességét, a távozó szilárd és folyékony salakanyagok mennyiségi paramétereit is analizálja, hogy aztán a végbélnyílás egyedi jellemzői alapján be is azonosítja használóját, amit aztán anális lenyomatként el is tárol a későbbi elemzések megkönnyítésére.
Az irodalmi Ignobelt a skóciai St. Andrews Egyetem kutatócsoportja érdemelte ki. Ők a „jamais vu” néven ismert, a „déjà vu” ellentéteként számon tartott pszichológiai jelenség laboratóriumi reprodukciójával próbálkoztak sikeresen. Az ismerős dolog ismeretlennek érzékelését jelentő érzetet úgy állították elő, hogy addig ismételgettek egyszerűbb kifejezéseket az önkéntes alanyaiknak, amíg azok értelmetlennek nem érezték a szavakat.
Az idei orvosi kategória győztes gárdája holttestek orrát vizsgálta, hogy statisztikailag megbízható adatokat szerezzen az orrüregben található szőrszálak számáról és területi eloszlásáról. A kémiai kategória győztese pedig az a lengyel geológus lett, aki komplett tanulmányt szentelt annak részletezésére, hogy a kőzetek megnyalása, esetlegesen megevése nem kutatói fétis, hanem valid eszköze a tudományos megismerésnek.
A döglött pókok zombiszerű újraélesztése vitte a mérnöki kategória díját. A nekrobotikával, vagyis már nem élő állati szervek gépi felhasználásával kísérletező indiai kutatócsoport mellett díjat kapott az a nemzetközi neurolingvisztikai konzorcium is, amely azt vizsgálta, hogy miként különíti el az agy az egyes hangokat, ha fül visszafelé mondott szavakból álló beszédet hall.
A 2023-as nyertesek listája itt bőngészhető, az alábbi videóban pedig a teljes díjátadó ceremónia megnézhető.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: