Maja beöntések, székrekedéses skorpiók – megvannak az idei IgNobel díjazottjai

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Gondolkoztál már azon, hogy mi történik a skorpióval, ha elveszíti a farkát? Ha nem, akkor ezért nem szerepeltél az idei IgNobel díjazottjai között, ahol különös, humoros vagy hülye kutatásokat tüntetnek ki. A skorpiókkal egyébként semmi jó nem történik ilyenkor: a farkukkal együtt az ánuszukat is elveszítik, amikor a gyíkhoz hasonlóan eldobják a farkukat, ha megtámadják őket, ezzel pedig a testtömegük 25 százalékától is megválnak. A farkatlan skorpiókat székrekedés gyötri, a témát kutató biológusokat pedig az érdekelte, hogy a székrekedéses hím skorpiók mekkora sikerrel találnak párt maguknak. 

Mint kiderült, a farkatlan skorpiók haladási sebességét nem befolyásolja a hiányosságuk, a párkeresésben viszont nem számít előnynek a farkatlanság, viszont mivel hónapokat vesz igénybe, míg az állat éhen hal, valószínűleg tud szaporodni is, mielőtt ez bekövetkezne. A kutatás szerzői, Solimary García-Hernandez és Glauco Machado vehették át az idei biológiai IgNobelt.

Kacsák

Az elismerést 1991 óta osztják ki, a hagyományoknak megfelelően tíz kategóriában, így a skorpiósegg csak a jéghegy csúcsa. A fizikai IgNobelt idén Zhiming Yuan és társai vehették át, ők azt vizsgálták, hogy miért hatékonyabb a kiskacsák számára, ha egymás mögött úsznak az anyjukat követve, mint ha csak úgy elúszkálnának a vakvilágba. Nem ez az első eset, hogy kacsák hozták az IgNobelt: a vizsgált fajhoz (Anas platyrhynchos) tartoztak azok az állatok is, amelyek egy Kees Moeliker nevű ornitológus vizsgált, és amelyekről kiderült, hogy nemcsak homoszexuálisok, hanem nekrofilok is. A felfedezés 2003-ban biológiai IgNobelt ért.

Szívszinkron

Az alkalmazott kardiológiai díjat Eliska Prochazkova és Mariska Kret kapta, amiért felfedezték, hogy azoknak, akik később összejönnek, már az első találkozásukkor szinkronizálódik a szívverésük. Ez korábban már kiderült a csimpánzokról is, 2012-ben Frans de Waal és Jennifer Pokorny vehették át emiatt a rangos elismerést.

Rénszarvas

Magnus Gers, a Stockholmi Műszaki Egyetem mérnöke egy rénszarvasbábu megalkotásáért kapta meg a díjat, ezt a kutató arra használta, hogy ütközési tesztekben vizsgálhassa, hogy miképpen lehetne biztonságosabbá tenni az autókat, ha rénszarvassal ütköznek.

Bikkfa

A jogászok bikkfanyelvét kutató Eric Martinez, Francis Mollica és Edward Gibson vehették át az irodalmi IgNobelt, ők azt vizsgálták, hogy vajon miért totálisan érthetetlenek a jogi szövegek. Martinez agykutatóként és a Harvardon végzett jogászként arra jutott, hogy a precíz megfogalmazás elengedhetetlen a jogászok munkájához, de az ügyfélnek is érdeke, hogy mindent pontosan meghatározzanak.

Orvosok, ajtógombok és pletykák 

Az orvosi díjat a fagylalt és a kemoterápia kapcsolatáról szóló kutatás nyerte, a mérnökit pedig azok a kutatók, akik azt vizsgálták, hogy hogyan a leghatékonyabb elfordítani egy ajtógombot. A békedíjat idén azok a pletykakutatók vehették át, akik egy algoritmussal próbálták megfejteni, hogy a pletykálók mikor döntenek úgy, hogy igazat mondanak, és mikor gondolják, hogy érdemesebb hazudniuk.

Maja beöntés

Az idei IgNobel legnagyobb hőse a művészettörténeti kategória díjazottja, Peter de Smet, aki áldozatos munkájával nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a világ megismerhesse a maják beöntéshez való viszonyát. Az interdiszciplináris kutatáshoz de Smet saját magán kísérletezett, végül arra jutott, hogy egy 5 százalékos alkoholtartalmú oldat „meglehetősen jól” felszívódik a beleken keresztül is. Kontrollcsoportnak szintén saját magát használta, ekkor szájon át vitte be az italt, szóval legalább ihatott egy sört a megpróbáltatások után. Bár vannak rá bizonyítékok, hogy a maják dohányt és varázsgombát is fogyasztottak hasonló módon, a kutató ezeket inkább nem próbálta ki.

A díjátadó, ahol hagyományosan valódi díjazottak adják át a nyerteseknek, itt teljes egészében megtekinthető:

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: