Ignobel-díjat kaptak a svéd kutatók, akik behéliumoztattak egy aligátort

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Ha megkérdeznénk néhány civilt, hogy milyen hangja van egy aligátornak, a válaszok spektruma a varacskosdisznó-szerű röfögéstől a Jurassic Park digitális hüllőhangjaiig terjedne, de a pontos választ kevesen ismernék. A hüllők kommunikációja nem olyan fülbemászó, mint a madárdal; az állattani szakértőkön kívül nem is foglalkozik vele más.

Ők azonban az utolsó hangért is megküzdenek. Egy kísérletben a svédországi Lund Egyetem kutatója, Stephan Reber és munkatársai héliumot adtak egy aligátornak, hogy megfigyelhessék a hangszínváltozásait. Erőfeszítéseiket a szép, de értelmetlen tudományos felfedezéseknek járó Ignobel-díjjal jutalmazták.

Aki lélegzett már be héliumot, tudja, hogy mennyire elvékonyíthatja az emberi hangot; a rajzfilmszerű cincogást igen nehéz megállni nevetés nélkül. Az aligátoroknál a nemesgáz belélegzése kevésbé szórakoztató, de kimutatható eredményt hozott, hallgassák csak:

Az idei Ignobel-díjakat tíz kategóriában osztották ki az Annals of Improbable Research tudományos humormagazin csütörtöki díjátadóján. Az eseményt a koronavírus-járvány miatt az internetre költöztették. A jutalmazottak listájára felkerült egy kutató, aki a nárcisztikus viselkedés és a szemöldökforma közti összefüggést vizsgálta, valamint egy, a magas frekvenciájú rezgések földigilisztákra gyakorolt hatását vizsgáló tanulmány is.

Van-e rezonanciája egy krokodilnak?

Reber és munkatásai azt vizsgálták, hogy a krokodilok és más hüllők hangja alapján megállapítható-e a testméretük, és hogy ezt képesek-e kommunikálni a fajtársaiknak. A feltételezés nem volt légből kapott, mert erre az emlősök és a madarak is képesek.

„A hangképző szervekben kialakuló rezonancia összességében mélyebbnek hallatszik, ha nagyobb vagy, mert a levegő nagyobb térben tud vibrálni, de fogalmunk sem volt, hogy a hüllők egyáltalán rezonálnak-e – a békák és a kétéltűek például nem szoktak. Bizonyítékot kellett találnunk rá, hogy a krokodiloknak van-e rezonanciájuk”

mondta Reber a BBC Newsnak.

A kísérletben az aligátorokat zárt tartályba tették, amit levegővel, illetve oxigén és hélium keverékével töltöttek meg. A hélium a hangszövetben nem okoz változást, de az állatok hangjában igen, mivel a hang más sebességgel terjed a különböző gázkeverékekben.

A hangfrekvencia-spektrum elemzése végül igazolta, hogy az aligátorok testmérete és az általuk keltett rezgések között kimutatható összefüggés van, de azt még nem vizsgálták, hogy erre az állatok is reagálnak-e.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: