Tovább pusztulnak a balatoni nádasok
Több helyen is romlott a balatoni nád minősége. A probléma az északi partot érinti jobban, de délen is találtak olyan részt, ahol csökkent a növények mennyisége – írja Sonline.hu
Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet hidrobotanikusa a lapnak elmondta, hogy a korábbiakkal ellentétben idén elsősorban nem a víz felőli, hanem a part felé eső oldalon tapasztalható a nádpusztulás.
A kutató szerint „intenzíven feldarabolt részekről van szó, olyanokról, amelyeket stégek, csónakbeállók szelnek ketté. A vizsgálataink azt mutatják, hogy a Balatonban több helyen eltűnt a nád, a helyén megjelent a sás és a gyékény”. Ha mindez évtizedek, évszázadok alatt történik, akkor természetes folyamatnak tekinthető, ám most ez felgyorsult.
Tóth szerint ahhoz, hogy a nádpusztulást lassítsák és megállítsák hagyni és engedélyezni kellene a Balaton természetes vízszintingadozását. A limnológus úgy véli, „fontos lenne segíteni visszaállítani a nádasok természetes elhelyezkedését azzal, hogy jelentősen csökkentjük a nádasokban található különböző nyiladékok számát, magyarul, településenként korlátozhatnák a stégek számát”.
Mint azt a Qubiten korábban részletesen megírtuk, a Balatonban a nád zöld hajtásai április első felében jelennek meg. Tél előtt a tartalék tápanyagokat a gyökértörzsbe helyezik át, és a hajtások ebből a tartalékból növekednek, míg nem képesek tavasszal maguktól fotoszintetizálni. Júliusra a növények elérik a teljes magasságukat, ami elérheti a 4-4,5 métert is. A Balatonban a nádasok a parttól egészen a kétméteres vízmélységig nőnek be, és a növényeken kívül több vírus-, baktérium-, gomba-, alga- és állatközösségnek adnak otthont. Vagyis a nádasok, így a balatoniak is, Európa biodiverzitás-központjai.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
