Több helyen is romlott a balatoni nád minősége. A probléma az északi partot érinti jobban, de délen is találtak olyan részt, ahol csökkent a növények mennyisége – írja Sonline.hu

Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet hidrobotanikusa a lapnak elmondta, hogy a korábbiakkal ellentétben idén elsősorban nem a víz felőli, hanem a part felé eső oldalon tapasztalható a nádpusztulás.

A kutató szerint „intenzíven feldarabolt részekről van szó, olyanokról, amelyeket stégek, csónakbeállók szelnek ketté. A vizsgálataink azt mutatják, hogy a Balatonban több helyen eltűnt a nád, a helyén megjelent a sás és a gyékény”. Ha mindez évtizedek, évszázadok alatt történik, akkor természetes folyamatnak tekinthető, ám most ez felgyorsult.

Tóth szerint ahhoz, hogy a nádpusztulást lassítsák és megállítsák hagyni és engedélyezni kellene a Balaton természetes vízszintingadozását. A limnológus úgy véli, „fontos lenne segíteni visszaállítani a nádasok természetes elhelyezkedését azzal, hogy jelentősen csökkentjük a nádasokban található különböző nyiladékok számát, magyarul, településenként korlátozhatnák a stégek számát”.

Mint azt a Qubiten korábban részletesen megírtuk, a Balatonban a nád zöld hajtásai április első felében jelennek meg. Tél előtt a tartalék tápanyagokat a gyökértörzsbe helyezik át, és a hajtások ebből a tartalékból növekednek, míg nem képesek tavasszal maguktól fotoszintetizálni. Júliusra a növények elérik a teljes magasságukat, ami elérheti a 4-4,5 métert is. A Balatonban a nádasok a parttól egészen a kétméteres vízmélységig nőnek be, és a növényeken kívül több vírus-, baktérium-, gomba-, alga- és állatközösségnek adnak otthont. Vagyis a nádasok, így a balatoniak is, Európa biodiverzitás-központjai.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A balatoni nádas nem pusztul, hanem pusztítják

Kun Zsuzsi tudomány 2022. szeptember 2.

A Balaton nem lenne Balaton a tavat körülvevő növényzet nélkül, ezért sem ésszerű a természetes partszakaszok további felszámolása. Ha halastóvá változtatják, ökológiai sokszínűsége mellett turisztikai értékét is elveszítheti.

A balatoni nádasok a biodiverzitás központjai

Vajna Tamás tudomány 2020. július 6.

A nádasok zavarása, bolygatása, a nádas kiirtása azzal jár, hogy nemcsak a náddal, hanem a hozzá ezer szállal kötődő életközösségekkel is végzünk – hívja fel a figyelmet Tóth Viktor, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa.

Az a suttyó, aki felgyújtja a nádast, helyrehozhatatlan károkat okoz a természetnek

Vajna Tamás tudomány 2019. április 9.

Fonyódon a múlt héten 100 hektár vált a tűz martalékává. A nádastüzek a helyi növény- és állatvilág elpusztítása mellett a nagyobb ökológiai rendszereket is károsítják. Az önmaguktól elvétve meggyulladó természetes társulások számos pótolhatatlan funkciót töltenek be a víztisztítástól a partvédelmen át a biodiverzitás fenntartásáig.