A Kárpát-medencében elsősorban különlegesen díszített kerámiaművességéről ismert populáció tagjai egy járványos betegségben veszíthették életüket.
Kevesebb a szénhidrát, úgyhogy elsősorban zsírt halmoznak fel, ebből nyernek később, a téli időszakban energiát.
A jelenség elsősorban az északi partot érinti, de délen is akad olyan terület, ahol jelentősen csökkent a növények mennyisége.
Ezer liter Balaton-víz átlagosan 5,5 műanyagszemcsét tartalmaz, ami sokszor a kimosott ruhákból vagy kozmetikumokból kerül a tóba. Svigruha Réka szerint azt is érdemes vizsgálni, hogy mi lesz a hallal, ami megeszi a bolhát, és mi lesz az emberrel, aki megeszi a halat.
Magyar kutatók által azonosított hétfajta polimertípus negatívan befolyásolja a tó már most is súlyos ökotoxikológiai állapotát.
EU-s és állami pénzekből újítanak fel, illetve reaktiválnak egy sor hordalék- és uszadékszűrőt, amitől azt remélik, hogy jelentősen javul majd a Balaton vízminősége.
A Kiszáradhat-e a Balaton? című szeptemberi Qubit Live #5 népes hallgatósága az előadások után tudományos Balaton-fórummá alakította az eseményt. A kérdések és a válaszok immár videón is elérhetők.
Vége a könnyű hozzáférésnek, de integrált vízgazdálkodás és a jó kormányzás segíthet megőrizni a tó ökoszisztémájának egészségét – mondja Szöllősi-Nagy András hidrológus az immár podcast és videó formájában is elérhető Qubit-előadásában.
Azzal, hogy a Balaton mára sokcélú rekreációs bázissá vált, még fontosabb az ökológiai értékek védelme és fenntartása – állítja az immár videón és podcastban is elérhető Qubit Live-előadásában Kelemen Eszter ökológiai közgazdász.
A gyümölcsmosóként engedélyeztetett, uszodányi kerti medencék, a tervrajzokon gazdasági épületként szereplő sok száz négyzetméteres villák és a fejlesztésnek titulált partbetonozások minden szempontból kártékonyak – mondja immár videón és podcastban is elérhető Qubit Live-előadásában a csopaki borász.
A balatoni identitás az országos átlagot meghaladó, de az új gazdasági élet és a vállalkozói generációváltás miatt is csökkenő civil aktivitást generál – mondja Oláh Miklós szociológus az immár podcast és videó formájában is elérhető Qubit Live-előadásában.
A Balaton egészségét az ötletelés helyett csak az átfogó monitorozás, a kutatás és a hosszú távú stratégiák menthetik meg– állítja immár videón és podcastban is elérhető Qubit Live-előadásában Istvánovics Vera hidrobiológus-ökológus.
A vitorlázók 120 centis vízállást tartanak ideálisnak, az ökológusok 70-et, 50 centinél viszont rendszerint kitör a pánik – mondja immár videón és podcastban is elérhető Qubit Live-előadásában Honti Márk építőmérnök, hidrológus, aki szerint a 21. században biztosan nem szárad ki a tó.
A MOME MAG Balatorium úttörő projekt, ami úgy ötvözi a különféle művészeti ágak módszertanát a társadalom- és természettudományok eredményeivel, hogy az oktatók és hallgatók közösen kidolgozott munkáit a gyakorlatban is lehessen használni.
A Balaton ugyan várhatóan nem szárad ki a 21. század végére sem, ugyanakkor rövidesen alkalmatlan lesz bárminemű rekreációs tevékenységre, ha a döntéshozók továbbra sem bíznak az érintettek konszenzusos együttműködésében, derült ki az ötödik Qubit Live-on.