Megfejtették, hogy mi okozza az ájulást
Előfordulhat hosszú, melegben való ácsorgás, alacsony vérnyomás, éhség vagy a vér látványa miatt is, azonban az ájulás pontos biológiai okait eddig nem ismerték a kutatók. Egy tegnap publikált tanulmány azonban magyarázattal szolgál: a Nature-ben közzétett kutatási eredmények egérkísérletek alapján mutatják be azt a szív és az agytörzs között húzódó idegpályát, aminek az idegsejtjei kiválthatják az ájulást.
Mindeddig az ájulást az agyi véráramlás csökkenésének következményeként írták le, Vineet Augustine, a tanulmány társszerzője, a San Diego-i Kaliforniai Egyetem idegtudósa szerint azonban munkájuk megerősíti, hogy emellett vannak olyan agyi áramkörök, amik ezt szabályozzák. Ezek tanulmányozása új kezelési lehetőségek kidolgozását is jelentheti.
De most akkor a szív vagy az agy okozza?
Az eddigi kutatások többsége elszigetelten csak az agyat vagy csak a szívet vizsgálta. Jonathan W. Lovelace és kutatócsoportja viszont egy újszerű eszközt fejlesztett, hogy megismerjék és bemutassák a két szerv kölcsönhatásait. A vagus ideg (az agyat más szervekkel összekötő ideg) egy területének RNS-szekvenálásával azonosították az érzékelő neuronok egy olyan csoportját, ami az erekben lévő apró izmok összehúzódásában részt vevő receptorokat fejez ki.
Ezek a NPY2R VSN-nek nevezett neuronok különböznek a vagus más neuronjaitól, a szív alsó, izmos részeiben, a kamrákban vannak ágaik és az agytörzs egy jól elkülöníthető területéhez, az area postremahoz (az agytörzs hosszúkás agyvelőjében található páros struktúrához) kapcsolódnak.
A kutatók nagy felbontású ultrahangot és optogenetikát alkalmaztak – így vizsgálták az idegsejtek működését és hatásukat a stimulációra. Az NPY2R VSN-ek aktiválása a szabadon mozgó egerek ájulását idézte elő, ami hasonló tünetekben mutatkozott meg, mint az embereknél: mozdulatlanná váltak, pupillájuk kitágult és a jellegzetes szemforgató mozgás is megfigyelhető volt.
A vizsgálat viszont nemcsak az ájulás előidézésére terjedt ki, az egereket vissza is hozták ebből a mesterségesen előidézett állapotból. Mivel az agysejtek, amint oxigén- vagy glükózhiány alakul ki, igen gyorsan leállnak, de pusztulásuk csak percek múlva indul meg, a kutatók arra voltak kíváncsiak, mi idézi elő az áramlás újraindulását, ami miatt egy-egy ilyen ájulásos epizód csupán 20-40 másodpercig tart.
Az ájulás alatt az agyi aktivitás jellemzően csökkent, kivéve a hipotalamusz egy PVC nevű régiójában. Ennek gátlása megnyújtja az ájulásos epizódokat, stimulálása viszont szinte azonnali ébredéshez vezet.
Az amerikai kutatócsoport tanulmánya tehát egy olyan magyarázatot javasol, ami az agytörzset a szívvel összekötő neuronok és a hipotalamusz PVC-régiójának szerepét hangsúlyozza az ájulás kialakulásában és az epizódok lefolyásának szabályozásában.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: