Az IFL Science számolt be róla, hogy a németországi Konstanzi Egyetem kutatóinak sikerült rekonstruálnia a kontinensen 10 ezer évvel ezelőttig élő ősi gyapjas orrszarvú genomját. A felfedezéshez pedig a szintén kihalt barlangi hiénák ürülékét használták fel, a ragadozók ugyanis előszeretettel ejtettek el és fogyasztottak gyapjas orrszarvúkat a múltban.

Peter Seeber és kutatócsoportja azért folyamodott a különleges vizsgálati módszerhez, mert bár a gyapjas orrszarvú (Coelodonta antiquitatis) Eurázsia egész területén élt a pleisztocén korig, az európai példányok genetikai állományát mindeddig nem ismerték meg a kutatók. Igaz, hogy több példányt is megtaláltak régészeti kutatások során, ezekből viszont nem lehetett kinyerni az európai populáció genomját.

Az őskori állatok megkövesedett ürüléke valójában egy kincsesbánya a kutatók számára. Seeber és munkatársai a kihalt barlangi hiéna (Crocuta crocuta spelaea) ürülékét elemezte, mivel ezek az állatok előszeretettel vadásztak gyapjas orrszarvúkra. Az ürülékből izolálták az orrszarvú DNS-ét és ennek segítségével előállították az úgynevezett mitogenomját is.

A mitogenom a sejtek energiaközpontjának nevezett mitokondriumokban található genetikai információkat jelenti. A mitogenom ellenállóbb, mint a sejtmagban található nukleáris DNS.

A kinyert mitogenom vizsgálata alapján a kutatók megállapították, hogy a gyapjas orrszarvú populációjának dinamikája meglehetősen összetett lehetett a hatalmas területen. Emellett úgy vélik, hogy 450 ezer évvel ezelőtt a populáció kettéválhatott és létrejöhetett egy európai és egy szibériai populáció.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mamutbébi, barlangi oroszlán, gyapjas orrszarvú – sorra kerülnek elő a több tízezer éves, lélegzetelállító leletek az örök fagy fogságából

Tóth András tudomány 2022. június 27.

Az Észak-Amerikában legjobban megőrződött mamutot kanadai bányászok találták meg a múlt héten. Íme Nun cho ga, a 30 ezer éves yukoni mamutbébi és még hat hasonlóan lenyűgöző lelet, amit az elmúlt években szabadítottak ki a kanadai és a szibériai permafrosztból.

Nem az éghajlat, hanem az emberek tehetnek arról, hogy Európában kihaltak a nagy testű állatok

Kun Zsuzsi tudomány 2023. július 6.

Dán kutatók modellkísérletekkel igazolták, hogy a Homo sapiens megjelenése sokkal nagyobb hatással volt az állományra, mint előtte az éghajlat változásai.

Az eddigi utolsó tömeges kihalási eseményt a klíma és az emberek együtt hozták össze

Bodnár Zsolt tudomány 2023. augusztus 22.

Az emberi populációk növekedése és terjedése, valamint a változó éghajlat miatt egyre több erdőtűz keletkezett, ami a megafauna nagy emlősfajainak kipusztulását eredményezte.