Deepfake-kel és virtuális valósággal nyílik új ablak a jelen és a jövő kihívásaira
Látványos digitális installációkkal és interaktív technológiai eszközökkel nyitja meg kapuit Újbuda szívében az Adaptér december 28-án. Találkozhatunk vagy dolgozhatunk itt a mesterséges intelligencia különböző módozataival, így a virtuális valósággal és a deepfake-kel is, a technológiai fenyegetettség helyett azonban a megismerésen, az ismeretterjesztésen és a mindennapi felhasználáson lesz a hangsúly.
Meg akarják szólítani azokat is, akik tartanak a jövő technológiáitól
Petrik Alexandra, az Adaptér vezetője szerint fontos, hogy az Adaptérben nem csak azokhoz szeretnének szólni, akik eleve nagyon nyitottak a kortárs technológiákra. „Sőt, tulajdonképpen a célcsoportunkat egyáltalán nem azok jelentik, akik profin használják ezeket. Sokkal inkább azokat szeretnénk elérni, akik tartanak ezektől az új technológiáktól és megoldásoktól”.
A kétnapos megnyitó során mindenki számára hozzáférhető digitális élményelemekkel és a valóságértelmezés átalakulására reflektáló programokkal várják a résztvevőket. „Már az utcán is lehet csatlakozni, például ki lehet próbálni a szemben lévő ötemeletes ház falán a jól ismert és közkedvelt játékot, a Snake-et” – mondja Bodó Bence programszervező. Petrik ezt kiegészíti azzal, hogy a kirakatban további két olyan kreatív technológiai élményelemmel is találkozhatnak az érdeklődők, ami régiós szinten is egyedülállónak számít.
„Igyekszünk illeszkedni az automatizáció és a robotika megkerülhetetlenségéhez, de nem csak azt mutatjuk be, hogy ezek mi mindenre használhatók. A célunk, hogy láttassuk azt is, hogy ezek a technológiák akkor nem jelentenek veszélyt, sőt, fordíthatók a fejlődésünkre, ha tudatosan használjuk őket. Így lesz helyük a hétköznapjainkban is” – emeli ki Petrik. Éppen ezért az Adaptérbe három különböző szinten csatlakozhatnak az érdeklődők. Egyrészt inspirálódni várják azokat, akik egyelőre csak egy kis ízelítőre vágynak. Ők találkozhatnak a látványelemekkel: az interaktív LED-falakkal, az Újbudát ábrázoló adatvizualizációs installációval vagy a generatív artworkökkel.
A második szinten már tanulni hívják a látogatókat, ami azt jelenti, hogy az egészen általános edukáció mellett kimondottan a jövő technológiáinak megismerésére és használatára helyezik a hangsúlyt. Különböző képzésekben és programokban adnak lehetőséget arra, hogy mindenki számára hozzáférhető formában ismertessék meg, miképp lehet a modern technológiát például a klímavédelem vagy a fenntarthatóság szolgálatába állítani. Az alapítók szerint erre azért is van szükség, mert olyan új feladatokkal kell szembenéznie az embereknek, amire a korábban rendelkezésre álló eszközeikkel nem tudnak aktuális megoldásokat találni.
A harmadik szint pedig az alkotásé. Az Adaptér megálmodói ugyanis úgy gondolkodtak, hogy a közös tanulás, tapasztalatszerzés és ismeretgyűjtés eredménye a saját alkotás, valami új létrehozásának az élménye lehet, ami már másokat is inspirálhat.
Évek alatt öltött testet
Az Adaptér és a mögötte álló koncepció nem néhány hónap alatt született meg. Petrik a kezdetekről azt mondja, nem tudták még, hogy milyen formában ölt majd testet a projekt, de közel száz emberrel konzultáltak és ötleteltek róla, hogy hogyan lehet a művészetet a technológiával úgy ötvözni, hogy sem a technológiai optimizmus, sem a technológiai pesszimizmus nem kap túl nagy hangsúlyt. Olyan egyensúlyi állapotot akartak teremteni, amiben a művészet kiszolgálja a célt, tehát rámutat a technológia előnyeire.
Az eredeti ötletet egy, a linzi Ars Electronica múzeumban látható művészeti és technológiai tárlat adta, de Petrikék még ennél is többet szerettek volna kihozni a két terület találkozásából. Az elgondolkodtatás mellett valódi részvételi lehetőséget akartak teremteni, így született meg végül a tér koncepciója: „Az Adaptér nem csak úgy használja a digitális eszközöket, a mesterséges intelligenciát vagy a virtuális valóságot, mint mondjuk egy múzeum, ahol egy-egy installáció erejéig ezeket is ki lehet próbálni. Itt az a lényeg, hogy aki bejön hozzánk, az ki is próbálhassa és meg is érthesse ezeket a technológiákat. Mindezt pedig olyan programokon és folyamatokon keresztül, amik önmagukban is érdekesek. Például akik eljönnek hozzánk a megnyitóra, belebújhatnak egy deepfake-videóban bármelyik ismert közéleti alak bővébe, és ezzel tapasztalhatják meg, mennyire egyszerű manipulált online tartalmat készíteni” – mondja Petrik és Bodó.
December 28-án a valóság és a kreált világ találkozik
Az Adaptérben található interaktív monolit LED-fal rendszer lehetőséget teremt, hogy mindenki létrehozza a saját maga körül található valóságot. Ez az óriás rajzképernyő kitágítja a kreativitásunk mentén a körülöttünk lévő teret. De nem csak a képi világot lehet megteremteni, a mesterséges intelligencia bevonásával, ZSÜD AI zeneszerzés-workshopján, pillanatok alatt lehet létrehozni új alkotásokat a világtörténelem nagy zeneszerzőinek stílusában, miközben arra keresik a választ, hogy mi is kell az alkotáshoz. A megnyitón látható lesz Loukia Alavanou görög médiaművész alkotása is, ami egy, az AI segítségével újragondolt Ödipusz-feldolgozás.
A művészet egy vékony határterületén pedig a deepfake világába is elkalauzolja az érdeklődőket Bedzsula Ádám AI animációs filmkészítő-workshopján. Sőt, a megnyitón egy fake news-gyár is üzemel majd, aminek nem a megtévesztés, sokkal inkább a tájékoztatás lesz a célja: rámutatni arra, mennyire könnyű a mai világban olyan tartalmakat létrehozni, amelyek megtévesztésig hasonlítanak ugyan a valóságra, csakhogy egyetlen pillanat vagy egyetlen állítás sem igaz belőlük.
Nem az oktatás volt a fő cél, de végül rájöttek, hogy ez a legfontosabb
Kezdetben, amikor az Adaptér ötlete formálódott, nem az edukációs törekvés tűnt a legfontosabbnak. „Később aztán ez vált a legfontosabbá, mert szerintünk nem elég bemutatni a technológiákat” – mondja Petrik. Olyan tárlatban és feldolgozásban gondolkodtak, ami gyakorlatilag bárki számára hozzáférhető, alacsony a belépési küszöb, tehát sem életkori, sem képzettségbeli megkötés nincs.
„Mégis, azt gondoljuk, hogy a témáinkkal és a feldolgozással a fiatal felnőtt korosztályhoz tudunk talán a legjobban szólni” – mondja az Adaptérről Petrik és Bodó. Ez részben tudatos tervezés eredménye egyébként, ugyanis nemcsak a technológiához, hanem a környékhez is kapcsolódnak, Újbuda pedig dúskál a gyermekeknek és idősebbeknek szánt programokban. Ezt valamelyest ki akarják egészíteni az általuk kínált programokkal, hogy a 20-as, 30-as korosztály is foglalkozhasson az őket érintő kérdésekkel, ami persze nem jelenti azt, hogy a kamaszok vagy az idősebbek ne találhatnának inspirációt az Adaptérben.
Mind a megnyitón, mind utána örömmel látnak mindenkit, az optimistákat, a pesszimistákat, a korai elfogadókat, az innovátorokat és persze azokat is, akik egyelőre keveset tudnak arról, hogyan és milyen eszközökkel dolgozhatnak és gondolkodhatnak a környezet átalakulásáról, a klímaválságról vagy a modern városi fejlődésről.
Az Adaptér hivatalos megnyitóját december 28-án és 29-én tartják. Jegyeket itt lehet vásárolni az eseményre.
A cikk elkészítését az Adaptér támogatta.