Már egy VR-szemüveg is túl nyilvánvaló metafora a kiszolgáltatottságra, amit éreznünk illene. Főleg, ha a sisakot egy Mark Zuckerberg-avatár, egy robot és kavargó űrkolbászok szuggerálják rá a fejünkre. Talán nem véletlen, hogy a lehengerlő VR-élmények piaca a nyolcvanas évek óta próbál berobbanni, de nem nagyon akar sikerülni neki.
Az Egyesült Államokban bárki kipróbálhatja a virtuálisvalóság-szoftvert, aki elmúlt 18 éves, és van Oculus Quest 2 VR szemüvege. A virtuális térben építkezve saját játékokat hozhatunk létre, és bár pénzt nem kereshetünk vele, a Meta díjazni fogja a legkreatívabb alkotásokat.
Egy dél-alföldi kisvárosban, Jánoshalmán adták át a múlt héten Magyarország első teljes értékű VR (virtuális valóság) tantermét, ahol a helyi mezőgazdasági szakképző iskola diákjai mostantól anélkül is megtanulhatják az MTZ traktor karbantartását, hogy nyakig összezsíroznák magukat. Az oktatás így biztonságosabb, olcsóbb, ráadásul a virtuális traktorhoz egyszerre több tanuló is hozzáfér.
Az id Software társalapítója tervezte a Doom és a Quake grafikus motorját is, mielőtt a VR-szemüveg-gyártó Oculus leigazolta. Ha valaki, hát Carmack ismeri a virtuálisvilág-építés minden csínját-bínját, de úgy látja, hogy a Facebook metaverzum-építési terve nem a szakavatott barkácsolók gyakorlati tapasztalataira, hanem az architektúra-űrhajósok vágyaira épül.
Miközben az USA-ban a Facebook felaprítását készítik elő, Mark Zuckerberg bejelentette: a cég evolúciójának következő állomása a virtuális világ létrehozása. Hírhedt sci-fi-regényeken, lövöldözős játékokon és a Pokémon Gón keresztül vezetett az út odáig, hogy a nagy techcégek elhiggyék, megvalósulhat a 3D-s digitális világ álma.
Egy tévécsatorna nyolc hónapon keresztül dolgozott azon, hogy megalkossa a hétévesen elhunyt lány élethű digitális mását; a nagy találkozásról dokumentumfilm készült.
A mesterséges intelligenciát már a munkaügyisek is használják: amellett, hogy különböző algoritmusok értékelik az alkalmazottak munkáját, egyre több helyen alkalmaznak szimulátorokat is a képzéskor.
A Google augusztus 8-ától Magyarországon is elérhetővé tette azt a funkciót, amely a kiterjesztett valóság technológiájával az útvonalra vetített nyilakkal mutatja meg, hogy a valóságban merre is van az arra.
A nagy filmfesztiválok közül elsőként Velence vállalta be, hogy külön szekciót szentel a VR-nak, de a helyszín és a videojátékszerű élmények egyelőre sokkal vonzóbbak, mint maguk a filmek.
Nyakunkon a VR: 15 ezertől negyedmillió forintig számtalan virtuális headset kapható a boltokban a régi Samsung Geartől az új HTC Vive-ig. De melyiket vegyem meg, melyiket ne vegyem meg, és miért?
William Gibson 1984-ben megírta, a Wired 1993 óta erről beszél, a 2010-es évek elejétől bármikor berobbanhat a mainstreambe, egyelőre mégsincs mindenkinek VR-szemüvege otthon. Ennél is nagyobb baj, hogy az oktatásban és a kultúrában is hanyagoljuk, pedig óriási lehetőséget rejlenek a technológiában.
A Ready Player One filmváltozata még akkor is az utóbbi idők legjobb popcorn-sci-fije, ha kicsit hosszú és helyenként nem más, mint egy öncélú nosztalgatrip a rendező saját fénykorába, a nyolcvanas-kilencvenes évekbe.