Futurisztikus formatervezés, lélegzetelállító képek, hihetetlen teljesítmény és percek alatt elsajátítható használat – csak egyvalami nem derült ki a Vision Próról: az, hogy mire lesz jó. Főleg úgy, hogy hétszer annyiba kerül, mint legközelebbi vetélytársa, a Quest 3.
Kívülről jópofa, belülről jó élmény, de óriásit lehet esni benne, a látóteret pedig jelentősen leszűkíti. Mindezt több ezer dollárért.
Az Adaptér a kortárs technológia és a kreativitás eszközeivel keres megoldásokat azokra a kérdésekre, amiket mind felteszünk magunknak a körülöttünk formálódó világról, az ökológiai kihívásokról, az automatizációról vagy a társadalmunk átalakulásáról.
A virtuális térben megjelenő avatár kézmozdulatai alapján a mesterséges intelligencia ki tudja deríteni a jelszavakat a Meta Horizon Workroomban.
Számos kutatás kimutatta már, hogy a természetben töltött idő megnyugtatja az embert, de ez vajon akkor is működik, ha az ember csak egy virtuális kertben szedi a virtuális almát? Erre keresi a választ egy friss magyar fejlesztés, a Zenctuary.
A síszemüvegre emlékeztető kiterjesztettvalóság-eszközt munkára, kommunikációra és filmnézésre szánja a cég. A csúcstechnológiás headsetet 3500 dollárért dobják piacra, míg a Meta új szemüvege 500 dollárba kerül majd.
Bár a cég nagyon kerüli a metaverzum szó használatát, álláshirdetései alapján valami hasonló 3D-s világ építéséhez keres munkaerőt. Egyelőre a vegyes valóságot használó headsetjét sem jelentette be a cég, de Reality One és Reality Pro néven már levédette a készüléket.
A kemoterápia során az azonos típusú rákkal diagnosztizált betegeket ma még azonos protokoll szerint, azonos gyógyszerekkel kezelik, és nem veszik figyelembe a jelentős egyéni különbségeket. Az egyetem kiberorvosi központja 21. századi eszközökkel dolgozik a daganatterápiák személyre szabásán.
A gépek segíthetnek abban, hogy az egészségügyi dolgozók jobban kezeljék a hús-vér pácienseket a kórházakban.
Már egy VR-szemüveg is túl nyilvánvaló metafora a kiszolgáltatottságra, amit éreznünk illene. Főleg, ha a sisakot egy Mark Zuckerberg-avatár, egy robot és kavargó űrkolbászok szuggerálják rá a fejünkre. Talán nem véletlen, hogy a lehengerlő VR-élmények piaca a nyolcvanas évek óta próbál berobbanni, de nem nagyon akar sikerülni neki.
Az Egyesült Államokban bárki kipróbálhatja a virtuálisvalóság-szoftvert, aki elmúlt 18 éves, és van Oculus Quest 2 VR szemüvege. A virtuális térben építkezve saját játékokat hozhatunk létre, és bár pénzt nem kereshetünk vele, a Meta díjazni fogja a legkreatívabb alkotásokat.
Egy dél-alföldi kisvárosban, Jánoshalmán adták át a múlt héten Magyarország első teljes értékű VR (virtuális valóság) tantermét, ahol a helyi mezőgazdasági szakképző iskola diákjai mostantól anélkül is megtanulhatják az MTZ traktor karbantartását, hogy nyakig összezsíroznák magukat. Az oktatás így biztonságosabb, olcsóbb, ráadásul a virtuális traktorhoz egyszerre több tanuló is hozzáfér.
Az id Software társalapítója tervezte a Doom és a Quake grafikus motorját is, mielőtt a VR-szemüveg-gyártó Oculus leigazolta. Ha valaki, hát Carmack ismeri a virtuálisvilág-építés minden csínját-bínját, de úgy látja, hogy a Facebook metaverzum-építési terve nem a szakavatott barkácsolók gyakorlati tapasztalataira, hanem az architektúra-űrhajósok vágyaira épül.
Miközben az USA-ban a Facebook felaprítását készítik elő, Mark Zuckerberg bejelentette: a cég evolúciójának következő állomása a virtuális világ létrehozása. Hírhedt sci-fi-regényeken, lövöldözős játékokon és a Pokémon Gón keresztül vezetett az út odáig, hogy a nagy techcégek elhiggyék, megvalósulhat a 3D-s digitális világ álma.
Egy tévécsatorna nyolc hónapon keresztül dolgozott azon, hogy megalkossa a hétévesen elhunyt lány élethű digitális mását; a nagy találkozásról dokumentumfilm készült.