Lehet, hogy soha. A technooptimisták az emberi agy digitalizálásával, örök élettel és algoritmikus agyműtétekkel kábítanak, de Mátrix és Neuralink-projekt ide, Kurzweil-fantazmagóriák oda, az emberi agy nem számítógép, és nemhogy a digitalizálásához, de még a feltérképezéséhez is évszázadokra lehet szükség.
A díjnyertes robotikuscsapat tagjai már múlt hétfőn megpróbálták elhagyni az országot, de törölték a járatukat. A lányok közül tízen már Katarban vannak, a csapat másik fele viszont úgy döntött, hogy Afganisztánban marad.
A Tesla technológiájával ellátott, Optimus fedőnévre hallgató robot célja, hogy felszabadítsa az embereket az „unalmas, monoton és veszélyes” munkák végzése alól. Elon Musk szerint jövőre már láthatjuk a prototípust.
A 12-18 éves lányokból álló csapat 2018-ban versenyt nyert Kanadában, és az elmúlt években rendszeresen szerepelt a nyugati médiában, illusztrálva az afgán nők helyzetének javulását. A robotikusnak, mérnöknek készülő diáklányok most nagy bajban vannak.
A most 16 éves Oscar egyszer azt a kérdést tette fel robotikával foglalkozó édesapjának, hogy miért nem épít egy olyan robotot, aminek a segítségével megtanulhatna járni. Apjának több sem kellett.
Egy kísérletben 36 főn tesztelték a lábujjakkal irányítható robothüvelykujjat, és az alanyok öt nap alatt megtanultak vele egy kézzel banánt hámozni, kávét kavargatni és palackot nyitni. Többeknek hiányérzete támadt, miután vissza kellett adni a plusz ujjat, és a kutatók hangsúlyozzák: még nem tudni, milyen elváltozásokat okoz az agyban egy külső végtag befogadása.
Míg a Boston Dynamics látványosan táncoló robotjai a mérnökök finomhangolásának köszönhetik tudásukat, a Kaliforniai Egyetemen fejlesztett Cassie mesterséges intelligenciája rengeteg próbálkozás után, saját erőből tanult meg sétálni és lábon maradni a legkülönbözőbb körülmények között.
A tengerfenéken uralkodó nyomás leküzdésére csak drága megoldások léteznek, de a kínai kutatók szilikonalapú puha robotja még a Mariana-árokban is működőképes maradt.
A Go-Explore algoritmus áttörést hozhat a mesterségesintelligencia-kutatás és a robotika területein. Az új algoritmus javítja a megerősítéses tanulás hatékonyságát, és új utakat nyithat a nyelvtanulásban és az önvezetőautó-fejlesztésben.
Nem sárga, mint a szériadarabok, hanem neonzöld, nem Spotnak hívják, hanem Alíznak, és nem célfeladatot lát el, hanem innovációra ösztönöz. A zöld gépállat funkcionalitása korlátozott, az árából házat vehetnénk, a haszna még nem látszik, mégis jó, hogy van.
Egy nemzetközi kutatócsoport évek óta dolgozik a saját evolúcióját lefolytatni képes forradalmi robotfajon, hogy a távoli jövőben az emberi felügyelet teljes hiányában végezhessék el pionírmunkájukat távoli égitesteken. A négyéves projektnek már vannak figyelemre méltó eredményei, például a mesterséges evolúciós algoritmus.
Nem az a kérdés, hogy öntudatra ébredhet-e a mesterséges intelligencia, hanem az, hogy az ember hogyan tud majd kooperálni olyasvalamivel, ami bizonyos területeken okosabb nála, és hogyan köt majd vele kompromisszumot - mondta Mérő László kedd este az Európa Pontban megrendezett, A mesterséges intelligencia közeljövője című előadásán.
A tévéből és mangákból is népszerű Gundam életnagyságú mása 25 tonnát nyom, az óceánról is látni, és már járni is tud. A járvány sem lassította az építését, októberben pedig már közönség előtt is bemutathatják az óriásrobotot.
A csípőre szerelhető eszköz nagyjából annyit nyom, mint egy valódi kar, így bizonyos feladatoknál tényleg harmadik karként viselkedhet – igaz, egyelőre nem autonóm, de távirányítással már kifogástalanul működik.
Az ELTE kutatói a mesterséges hangok létrehozásakor olyan biológiai szabályszerűségeket vettek alapul, amelyek emberek és állatok hangadásaiban egyaránt megtalálhatók.
Az Affetto nevű, egy kisfiú fejéről mintázott robotba néha egy kis áramot vezetnek, hogy a mesterséges intelligencia megtanulja, milyen érzés a fájdalom, és ezzel kialakuljon benne az empátia.
A műtéteket segítő robotok egyelőre nem bizonyultak jobbnak az embernél, de a milliméter alatti tartományban is működtethető MUSA áttörést hozhat a robotsebészetben.
Korábban úgy gondolták, hogy minden egyes szárnytoll mozgása fontos a madarak repülésénél, de egy új kísérletben sikerült csak két fő terület mozgatásával robotgalambot reptetni.
A mesterséges intelligencia vezérelte, önhatalmú fegyverek fejlesztése mára valós fenyegetéssé vált, a gyilkos robotok betiltásáért küzdő kampány magyar aktivistái most a 14 és 23 év közötti fiatalok véleményére kíváncsiak az ügyben. Kérdőív a cikkben!
Peter Scott-Morgannek elvben már csak hónapjai vannak hátra, de a legmodernebb technológiákkal igyekeznek életben tartani. A kutatón egy sor műtétet hajtottak már végre, és bár a testéről már lemondott, reményei szerint digitálisan még nagyon sokáig aktív lesz a tudata.
Egy évtizeden belül radikális változások várhatók. Baj ez?
Íme az az 50 cég, amely technológiai fejlesztéseivel és katonai szerződéseivel a legnagyobb veszélyt jelentheti a gyilkos robotok megalkotásában. A Google a legtisztább, az Intel aranyos drónhadserege a legijesztőbb.
A buddhista papok már egyenesen a vallás jövőjét látják a mesterséges intelligenciában, de a nyugati látogatók szentségtörésről beszélnek, és Frankenstein szörnyéhez hasonlítják a robotpapot.
A polimerekből felépített lencse a szem mozgatásával járó minimális elektromos impulzusokat állítja szolgálatba.
A direkt megtévesztő című videó a Boston Dynamics robottesztjeit parodizálja CGI segítségével, a nézőkben pedig kavarognak az érzelmek.
Már több mint 30 ország és az ENSZ főtitkára is kinyilatkoztatta, hogy az autonóm halálos fegyvereket még azelőtt be kellene tiltani, hogy hadrendbe állítanák őket. De be lehet tiltani valamit, ami még nem is létezik? Erről beszéltek a Campaign to Stop Killer Robots mozgalom hazai képviselői csütörtökön a CEU-n.
A dollármilliókból dolgozó Boston Dynamics szuperrobotjai mellé megérkezett a low budget robotkutya: az egyetem hallgatói 3000 dollárból építették meg Doggót, ami táncolni és szaltózni is tud.
Véget ért a SpotMinik tömeggyártása, hamarosan megtölthetik a raktárakat a robotkutyák. Addig is táncolnak és erőt feszítenek.
Az űrhajósok munkáját segítő repkedő robotok nem alakjuk, hanem szorgosságuk miatt kapták az Astrobee nevet.
Milyen lett volna, ha nyelvészek, robotok és rengeteg érdeklődő mellett te is beférsz a szülinapi Qubit Live-ra? Ilyen lett volna!
Az első Qubit-találkozón a gyerekeket optikai palackposta várta, a felnőttek pedig megtudhatták, hogy mi fán terem a nyelvtudományi neurális háló és az etorobot portás, továbbá kiderült, hogy a beszélő szándékainak kifürkészéshez kell-e metapragmatikai tudás. A szeánsz fénypontja az év embere díj átadója volt.
A kínai fejlesztésű folyékonyfém-robot persze egyelőre csak egy műanyag kereket mozgat, és tenyérben is elfér, de a kutatók nagyban gondolkodnak – még rákgyógyításban is.
Már nemcsak ajtót nyitni, de twerkölni és moonwalkolni is tud a Boston Dynamics négylábú robotja, amit az Uptown Funkra eresztettek rá.
A környezethez és a feladathoz alkalmazkodó moduláris robotokat fejlesztettek a Pennsylvania és a Cornell Egyetem kutatói. Az autonóm cselekvésre képes robotokból álló raj tagjai az elérendő cél függvényében szerveződnek egyetlen egységgé.
A 4 méter magas transzformert egy robotikai céget vezető animerajongó álmodta meg, a japán vidámparkokban pedig bárki kipróbálhatja majd.
Programozható oktatórobotokkal felszámolható lenne a digitális analfabétizmus. Az algoritmikus gondolkodás alapjai már óvodás korban elsajátíthatók, csak a megfelelő eszközökre lenne szükség a fejlesztéséhez.
Lehetetlennek tűnt a szingapúri kísérlet, de a két robotkarnak végül csak húsz percre volt szüksége egy szék összeszereléséhez.
A robotok tervezésekor nem az ember viselkedéséből kell kiindulni – vélik az MTA-ELTE etológusai. Még publikálás előtt álló tanulmányuk szerint a kutya ideális a társrobotok viselkedésének modellezéséhez. A prototípusok első generációja már el is készült, a következő nemzedék idén várható.
Egyre közelebb az idő, amikor az embereknek és a robotoknak együtt kell élniük. Vajon elveszik a munkánkat, kiirtanak minket, vagy mi verjük őket láncba? Tóth Csaba, az ELTE Politikatudományi Intézetének oktatója, a Sci-fi politológiája című könyv szerzője mondta el.