„Mérete és összetettsége ellenére nem világos, hogy pontosan mikor, kik és milyen célból építették” – írják a kínai Nagy Fal 405 kilométer hosszan elnyúló mongóliai szakaszáról szóló, december 27-én megjelent tanulmányukban izraeli és kínai archeológusok.

A Journal of Field Archeology folyóiratban publikált összefoglaló szerint a mai Kína és Mongólia határával nagyjából párhuzamosan, Szühebátor tartománytól az északkelet-mongóliai Dornod tartományig húzódó „mongol ívnek” elkeresztelt építményről a 11.-13. századi történeti forrásokban találhatók az első említések.

Az IFL Science ismertetője szerint a tanulmány szerzői műholdfelvételek, kínai földrajzi atlaszok és egykori szovjet térképek alapján végezték az első terepi felméréseiket. A legszembetűnőbb megállapításuk az volt, hogy a „mongol íven” számos nagy rés tátong, ami arra utal, hogy a 34 toronnyal megerősített földsáncot sietve építethették, ezért soha nem erősítették meg teljesen. A fal korát övező bizonytalanság ellenére a kutatók azt valószínűsítik, hogy az építkezés az érintett területek 1200 körüli mongol inváziójának idején zajlott.

A kutatók alternatív teóriája szerint a mongol ívet soha sem szolgált katonai célokat. Valószínűbb, hogy az nomád pásztorok és állatállományaik ellenőrzése volt a feladata, és adózási szempontból fontos funkciót látott el. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a kínai szakaszokkal ellentétben a mongol ív megerősített pontjairól korántsem lehet tökéletesen belátni a környező tájat. A tanulmány szerzői ezért kiterjedtebb terepi feltárással szeretnék meghatározni a mongol ív építésének dátumát és használatának időtartamát.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Biokéreggel erősítették meg az ókorban a kínai Nagy Falat

Vajna Tamás tudomány 2023. december 11.

A Ming-dinasztia idején szándékosan kevertek a cianobaktériumok, zuzmók és mohák megtelepedését segítő talajt a falazathoz.

2000 éves bambuszlapokra írt luniszoláris kalendárium került elő Kínában

Qubit.hu tudomány 2023. december 27.

A 24 cédulából álló leletegyüttes szimbólumai megegyeznek az ókori Kínában kidolgozott időszámítási rendszerben használtakkal.

Rugalmas és csúszásmentes cipőket viselhettek az ókori kínai katonák

Kun Zsuzsi tudomány 2023. szeptember 6.

Az Agyaghadsereg katonáinak cipői nedves körülmények között is valódi harci előnyt jelentettek, ráadásul a mai gumitalpú cipőknél is jobbnak bizonyultak a nehéz terepen.