Előkerült a kínai Nagy Fal rejtélyes „mongol íve”
„Mérete és összetettsége ellenére nem világos, hogy pontosan mikor, kik és milyen célból építették” – írják a kínai Nagy Fal 405 kilométer hosszan elnyúló mongóliai szakaszáról szóló, december 27-én megjelent tanulmányukban izraeli és kínai archeológusok.
A Journal of Field Archeology folyóiratban publikált összefoglaló szerint a mai Kína és Mongólia határával nagyjából párhuzamosan, Szühebátor tartománytól az északkelet-mongóliai Dornod tartományig húzódó „mongol ívnek” elkeresztelt építményről a 11.-13. századi történeti forrásokban találhatók az első említések.
Az IFL Science ismertetője szerint a tanulmány szerzői műholdfelvételek, kínai földrajzi atlaszok és egykori szovjet térképek alapján végezték az első terepi felméréseiket. A legszembetűnőbb megállapításuk az volt, hogy a „mongol íven” számos nagy rés tátong, ami arra utal, hogy a 34 toronnyal megerősített földsáncot sietve építethették, ezért soha nem erősítették meg teljesen. A fal korát övező bizonytalanság ellenére a kutatók azt valószínűsítik, hogy az építkezés az érintett területek 1200 körüli mongol inváziójának idején zajlott.
A kutatók alternatív teóriája szerint a mongol ívet soha sem szolgált katonai célokat. Valószínűbb, hogy az nomád pásztorok és állatállományaik ellenőrzése volt a feladata, és adózási szempontból fontos funkciót látott el. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a kínai szakaszokkal ellentétben a mongol ív megerősített pontjairól korántsem lehet tökéletesen belátni a környező tájat. A tanulmány szerzői ezért kiterjedtebb terepi feltárással szeretnék meghatározni a mongol ív építésének dátumát és használatának időtartamát.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: