Kínai kutatók sikeresen klónoztak egy rézuszmajmot

Kínai kutatók sikeresen klónoztak egy rézuszmajmot – azt a fajt, amit az emberéhez hasonló fiziológiája miatt széles körben használnak az orvosi kutatásokban. A kutatók szerint a genetikailag megegyező állatok hasonló eredményeket adnak a gyógyszerkísérletekben, amiket ezáltal fel lehet gyorsítani.

Míg az emlősök szaporodása során az utódok az apától és az anyától származó gének keverékét öröklik, a klónozás során használt technikákkal egyetlen állat genetikailag azonos másolatát hozzák létre. Korábban már megpróbálkoztak a majmok klónozásával, de azok a kísérletek vagy nem vezettek születéshez, vagy mindössze néhány óráig élő utódokat eredményeztek.

A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók leírják, hogy lényegében ugyanazt tették, mint a leghíresebb klónozott állat, Dolly bárány esetében: egy másik állatból származó sejtet programoztak át, hogy embriót hozzanak létre belőle, amit aztán beültettek egy béranyába. A pontos klónozási technológia rövidítéséből ReTro névre keresztelt rézuszmajom több mint két éve egészséges, ami a klónozási folyamat sikerességét mutatja.

Makákókat már 2018-ban sikerült klónozni, de a kutatók előnyben részesítik a rézuszmajmokat, az emberhez való genetikai hasonlóságuk miatt. A felnőtt sejtek embrióvá klónozásának módszerével az a probléma, hogy a legtöbb esetben hibákat követnek el a sejtek átprogramozása során, ezért végül nagyon kevés állat születik egészségesen – emlősöknél 1-3 százaléknyian. Rézuszmajmoknál sokáig még ennyi sem jött össze, de aztán a kutatók felfedezték, hogy a növekvő magzatot oxigénnel és tápanyaggal ellátó méhlepény átprogramozásánál történt a hiba, így az nem fejlődött ki normálisan.

Ezt végül úgy oldották meg, hogy nem használták fel a klónozott embrió azon külső részét, amelyből a méhlepény kifejlődik, így a test fejlődéséért felelős belső sejteket egy nem klónozott külső embrióba illesztették. A 113 felhasznált embrió közül 11-et ültettek be a rézuszmajom-béranyákba, ami összesen két vemhességet és egy élve születést eredményezett.

A BBC szerint a legnagyobb brit állatjóléti szervezet, az RSPCA komoly aggályait fejezte ki a kutatással kapcsolatban. „Nincs azonnali alkalmazása ennek a kutatásnak. Feltételezzük, hogy a beteg emberek jól járnak majd ezekkel a kísérletekkel, de a módszer valódi alkalmazása még évekig várat magára, és valószínű, hogy több állati modellre lesz szükség e technológiák kifejlesztéséhez” – mondta a szervezet szóvivője. Az RSPCA szerint a főemlősök különösen intelligens és érző állatok, ezért mélységesen aggasztó, hogy nagy számban teszik ki őket szenvedésnek ezekben a nagyon alacsony sikerességi arányú kísérletekben.

Lu Falung, a Kínai Tudományos Akadémia genetikusa és a kutatás vezetője a BBC-nek elmondta: a kutatók célja, hogy minél több klónozott majmot kapjanak, a felhasznált embriók számának csökkentése mellett, és kiemelte, hogy minden szükséges etikai engedélyt megkaptak a kísérletekhez.