A patkányok is könnyen rászoknak a szelfizésre
Augustin Lignier francia fotóst (és amatőr viselkedéskutatót) érdekelni kezdte, hogy az emberek miért készítenek és posztolnak magukról annyi önarcképet az interneten, és gondolatkísérletei során végül odáig jutott, hogy patkányokon kezdte tesztelni a különös viselkedést.
Ehhez egy klasszikus kísérletet vett elő. Burrhus Frederic Skinner viselkedéskutató az 1930-as években alkotta meg az operáns kondicionálás módszertanát, amelynek legismertebb eredménye a Skinner-box néven elhíresült doboz volt – az ebben elhelyezett patkányok egy pedál lenyomásával juthattak élelemhez.
Lignier doboza étel helyett csak egy-egy fotóval jutalmazta a behelyezett patkányokat, de így is nagy sikert aratott. Az állatok egy kar lenyomásával indíthatták el azt a folyamatot, amely során az áttetsző falú dobozon kívül elhelyezett fényképezőgép készített egy fotót, majd az megjelent egy képernyőn, ahol a patkányok egyből meg is tekinthették.
A patkányok eleinte cukrot is kaptak, amikor lenyomták a kart, de a cukoradagolás néhány kör után elmaradt – az állatok ettől függetlenül tovább nyomogatták a kart, annak ellenére, hogy már nem jött a finomság. Sőt, amikor néha – hosszú kihagyás után – újra kaptak cukrot a fotó mellé, bizonyos esetekben már az sem érdekelte őket, csak a színtiszta mechanizmus.
„A tudósok szerint az ilyen időszakos jutalmak különösen erősek lehetnek, és az állatok a kísérleti nyerőgéphez tapadnak miatta, miközben a következő jackpotra várnak” – írta a kísérletet bemutató cikkében a New York Times.
A fotós a közösségi médiával állította párhuzamba a jelenséget, mivel ezek a platformok szerinte „ugyanezt a koncepciót használják arra, hogy a lehető legtovább fenntartsák a [felhasználók] figyelmét”. A közösségi médiát már korábban is nevezték a modern ember Skinner-dobozának, ami időszakos, kiszámíthatatlan jutalmakat osztogat (egy lájk, követés vagy akár potenciális romantikus partner formájában), miközben a számítógép vagy a telefon elé ragaszt minket.