Az Egyesült Királyságban egészen 1985-ig engedélyezték az elhunyt személyek agyalapi mirigyéből kinyert növekedési hormon adagolását egyes kezelésekben. A gyakorlatot azonban közel 40 éve betiltották, ugyanis több olyan páciens is volt, akik súlyos betegségekben haltak meg – olyanokban, amelyeket a hormonkészítményekkel juttattak be a szervezetükbe.

A közel 2 ezer, kezelésben részesült páciens közül 80-an voltak érintettek valamilyen fertőzésben, írja a Guardian. A lap információi szerint többen a Creutzfeldt-Jakob-kórral (CJD) fertőződtek meg, ami egy, a rosszul összeálló fehérjék miatt kialakuló agyi sorvadásos betegség.

Egy frissebb vizsgálat viszont kimutatta, egyes páciensek agyában az Alzheimer-kórban jellemzően előforduló amiloid-béta fehérjék is megtalálhatók voltak a kezelés után. Körükben a betegség tünetei már igen fiatalon, egy esetben például a beteg 38 éves korában elkezdtek megjelenni.

A korai Alzheimer-kór viszont meglehetősen ritka, általában genetikai háttere van, a vizsgálatok ugyanakkor nem találtak erre utaló jeleket. Igaz, összesen csak 8 olyan pácienst azonosítottak, akinek Alzheimer-kórra utaló tünetei alakultak ki, vagy béta-amiloid plakkok jelentek meg az agyában – öten pedig a diagnosztikai kritériumoknak is megfeleltek –, azonban a kutatás eredményei így is figyelemre méltók.

A Nature Medicine-ben publikált kutatás, bár kis mintán nyugszik, mégis rámutat arra, hogy lehetséges az Alzheimer-kór kialakulásában szerepet játszó fehérjék átadása két páciens között, amennyiben például a sebészeti eszközök sterilitása nem megfelelő. A New Scientistnek nyilatkozó Lawrence Honig szerint viszont az összefüggést nem lehet egyértelműen ok-okozatinak tekinteni, hiszen a betegség előfordulása nem kiugróan magas a vizsgált mintában az átlagpopulációhoz képest.