Az emberkísérletek kapujába jutott egy újabb Alzheimer-kór elleni vakcina
Az eddig fejlesztett több tucatnyi Alzheimer-gyógyszer sorra megbukott még a kísérleti fázisban. Ausztrál kutatók most kombinált immunterápiás vakcinától remélik az áttörést.
Alzheimer-kór
Magyar kutatók új kapcsolatot tártak fel az idegsejtek és az agy fő immunsejtjei között
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársai a Science-ben publikálták eredményeiket, amelyek szerint az általuk felfedezett sejtközi agyi kapcsolat segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új irányokat nyithat a sztrók és más idegrendszeri betegségek kezelésében.
Szívbetegeken és Alzheimer-kórban szenvedőkön is segíthet majd a mesterséges idegsejtekkel felszerelt szilíciumchip
A chipben az emberi testben a jeltovábbítást végző ioncsatornákat imitáló mesterséges ioncsatornákat hoztak létre. Az állatkísérletek egyelőre csak modellezik az ígéretes műidegsejtek lehetséges gyógyító hatását.
Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?
2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.
Az Alzheimer-kór és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar kutatásáért tüntetett ki magyar tudós nőket az UNESCO
Fülöp Lívia,molekuláris kémikus és Bunford Nóra, klinikai szakpszichológus nyerte el a csak magyar kutatónőknek kiosztható, összesen 4 millió forintos díjat.
Még agyrázkódás sem kell ahhoz, hogy a fejsérülések maradandó agykárosodást okozzanak
Sérülés nélkül is kialakulhat az az amerikai futballisták és ökölvívók betegségének tartott kórkép, amely memóriaromlást, viselkedésváltozást, a mozgási képességek csökkenését kiváltva már fiatalon demenciához vezet. Egy friss kutatás szerint a problémás tünetegyüttes már akkor is jelentkezik, ha az agy visszatérően többször is jelentősebb rázkódásnak van kitéve.
Az Alzheimer-kór egyik első tünete lehet a szundítás
A gondozók és orvosok már korábban megfigyelték, hogy a napközbeni szundítások jóval a súlyosabb tünetek megjelenése előtt jelentkeznek az alzheimeres betegeknél. A kutatók korábban azt feltételezték, hogy a rossz éjszakai alvást pótolják így a betegek, most úgy gondolják, hogy az aluszékonyság az agykárosodás egyik első jele.
Jelentősen visszaszorult a demencia Európában, nem kizárt, hogy azért, mert kevesebben cigarettáznak
Magyarországon sajnos nem dohányoznak kevesebben, de Európában és az Egyesült Államokban igen, és e trend egy friss kutatás szerint kihat a demenciára is.
Újfajta, mutáns egerekre van szükség az Alzheimer-kór tanulmányozásához
Az egerek alapvetően nem szenvedhetnek Alzheimer-kórban, a kutatók mégis rajtuk akarják vizsgálni a lehetséges gyógymódokat. Új, génmódosított egerek kellenek, mert az a gyógyszer, amely rajtuk segített, nem válik be az embereknél.
Alzheimer-kór vagy csak szellemi hanyatlás? Egy vérteszt eldöntheti
Két évtizede próbálnak rutin vérteszteket fejleszteni a ritkán kúrálható, ám gyakori daganatok, valamint az egyelőre nemcsak nem gyógyítható, de biztosan nem is diagnosztizálható Alzheimer-kór korai szűrésére. A legfrissebb eredmények sem tűnnek bombabiztosnak, bár a tudóstársadalom lelkesedését is kivívták.