Dán kutatók 13 éven keresztül vizsgáltak különböző zajszinttel rendelkező épületekben élő embereket, és kiderült, hogy jelentősen megugrott az időskori demenciával regisztrált betegek száma ott, ahol hangos a közlekedés – ennek az alvászavarokhoz és a stresszhormonokhoz van köze.
Magyar és amerikai kutatók összefüggést találtak az Alzheimer-kór egyik, az embereknél és a kutyáknál is meglévő molekuláris jellemzője és a kognitív hanyatlás között.
Álmodnak-e az egerek az Alzheimer-kór gyógymódjáról? Egy japán kutatócsoport szerint az alvás REM fázisa nélkülözhetetlen az agyi salakanyag eltávolításához.
Az Alzheimer-kór elleni, megnyerhetetlennek tűnő küzdelemben ad némi reményt, hogy az Egyesült Államokban engedélyezték az aducanumab forgalmazását. A szenzációt ugyanakkor beárnyékolja, hogy a szer klinikai vizsgálatai felvetnek bizonyos kérdéseket.
Az amerikai idegtudósok által létrehozott új vegyület egérkísérletekben jelentősen csökkentette, illetve megelőzte az Alzheimer-kórral járó plakkok kialakulását. Nagy kérdés, hogy sikerül-e a biztató eredményeket emberkísérletekben is reprodukálni, ez ugyanis szinte soha nem sikerül a potenciális Alzheimer-terápiák során.
A rajzot évek óta használják a demencia felismerésére, de az új kísérletben az AI 70 százalékos pontossággal és hét évvel korábban tudta kimutatni a betegséget, mint az orvosok. Az algoritmus egy 1948 óta zajló amerikai kutatás adatain tanult.
A legfrissebb kutatások tükrében a legvalószínűbb válasz az, hogy is-is. Sokat és gyakran kell marihuánát szívni ahhoz, hogy az emlékezet hosszú távon károsodjon, és vannak arra utaló jelek, hogy a folyamat visszafordítható. A tinédzserek kognitív képességeit és motivációját azonban nagy mértékben alááshatja a kannabisz fogyasztása.
A Nature Neuroscience folyóiratban publikált kutatás szerint az egerek agyának vizsgálata ígéretes eredményekkel kecsegtet az Alzheimer-kór megfejtésében és terápiájában.
Az eddig fejlesztett több tucatnyi Alzheimer-gyógyszer sorra megbukott még a kísérleti fázisban. Ausztrál kutatók most kombinált immunterápiás vakcinától remélik az áttörést.
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársai a Science-ben publikálták eredményeiket, amelyek szerint az általuk felfedezett sejtközi agyi kapcsolat segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új irányokat nyithat a sztrók és más idegrendszeri betegségek kezelésében.
A chipben az emberi testben a jeltovábbítást végző ioncsatornákat imitáló mesterséges ioncsatornákat hoztak létre. Az állatkísérletek egyelőre csak modellezik az ígéretes műidegsejtek lehetséges gyógyító hatását.
2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.
Fülöp Lívia,molekuláris kémikus és Bunford Nóra, klinikai szakpszichológus nyerte el a csak magyar kutatónőknek kiosztható, összesen 4 millió forintos díjat.
Sérülés nélkül is kialakulhat az az amerikai futballisták és ökölvívók betegségének tartott kórkép, amely memóriaromlást, viselkedésváltozást, a mozgási képességek csökkenését kiváltva már fiatalon demenciához vezet. Egy friss kutatás szerint a problémás tünetegyüttes már akkor is jelentkezik, ha az agy visszatérően többször is jelentősebb rázkódásnak van kitéve.
A gondozók és orvosok már korábban megfigyelték, hogy a napközbeni szundítások jóval a súlyosabb tünetek megjelenése előtt jelentkeznek az alzheimeres betegeknél. A kutatók korábban azt feltételezték, hogy a rossz éjszakai alvást pótolják így a betegek, most úgy gondolják, hogy az aluszékonyság az agykárosodás egyik első jele.
Magyarországon sajnos nem dohányoznak kevesebben, de Európában és az Egyesült Államokban igen, és e trend egy friss kutatás szerint kihat a demenciára is.
Az egerek alapvetően nem szenvedhetnek Alzheimer-kórban, a kutatók mégis rajtuk akarják vizsgálni a lehetséges gyógymódokat. Új, génmódosított egerek kellenek, mert az a gyógyszer, amely rajtuk segített, nem válik be az embereknél.
Két évtizede próbálnak rutin vérteszteket fejleszteni a ritkán kúrálható, ám gyakori daganatok, valamint az egyelőre nemcsak nem gyógyítható, de biztosan nem is diagnosztizálható Alzheimer-kór korai szűrésére. A legfrissebb eredmények sem tűnnek bombabiztosnak, bár a tudóstársadalom lelkesedését is kivívták.