A klímaválságnak döntő hatása lehet a közelgő európai és amerikai választások kimenetelére

Magyarországon júniusban önkormányzati és a kontinens nagy részéhez hasonlóan európai parlamenti választásokat rendeznek, nagy jelentőségű parlamenti választások lesznek idén több európai országban, novemberben pedig az Egyesült Államokban eldől, hogy Joe Biden marad-e az elnök, vagy visszatér Donald Trump. Abban, hogy mely pártok és politikusok győznek, a hagyományosan fontos gazdasági szempontok mellett egyre inkább szerepet játszik az is, hogy miként állnak a klímaválsághoz, és milyen megoldásokat tudnak rá adni.

Miután 2023 volt a mérések kezdete óta a legmelegebb év, ami megmutatkozott a brutális nyári hőségben, erdőtüzekben, és gleccserek olvadásában is, a klímaváltozás egyre sürgetőbb problémának érződik. Az Európai Unió Kopernikusz földmegfigyelő programja szerint a tavalyi átlaghőmérséklet 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az ipari forradalom előtti értéket, amelyre az emberi tevékenységgel légkörbe került üvegházhatású gázok mellett az El Niño is rásegített.

Decemberben aztán történelmi megállapodás született a Dubajban rendezett COP28 ENSZ klímakonferencián: a világ országai megegyeztek arról, hogy lemondanak a fosszilis tüzelőanyagokról, és 2030-ig megháromszorozzák a megújuló energiaforrások áramtermelő kapacitását.

„Nagy általánosságban a klímaváltozás erősebben megosztja a választókat az Egyesült Államokban, mint Kanadában vagy az Egyesült Királyságban, és még azoknál is kevésbé megosztó a nem angol nyelvű európai országokban” – válaszolta kérdésünkre Matthew Burgess, a Coloradói Egyetem (Boulder) környezet-gazdaságtannal foglalkozó kutatója, aki kollégáival a klímaügy korábbi amerikai elnökválasztásokra gyakorolt hatását vizsgálta egy januárban közölt jelentésben.

A szakember szerint a különbségeket jól magyarázza Keith Smith és Adam Mayer 2019-es tanulmánya, amely szerint az angolszász országokban a konzervativizmusnak erősebb libertariánus jellegei vannak, és így a klímaváltozás elleni kormányzati fellépés már önmagában is ütközik ezen szavazók libertariánus világnézetével.

De mit gondolnak a magyarok a klímaváltozásról, és miként játszhat szerepet a téma az idei európai parlamenti választásokban? Hogyan befolyásolhatja az amerikai elnökválasztást egy új kutatás szerint, és mire kellene vigyáznia a magát klímaelnökként pozicionáló Bidennek?

A magyarok komolyan veszik a klímaváltozást, és úgy vélik, hogy a kormány nem tesz eleget ellene

Az Eurobarometer tavaly felmérte, hogy miként áll a 27 EU-s tagországban a lakosság a klímaváltozáshoz. A jelentésből az derül ki, hogy a magyaroknak az EU-s átlagnál kisebb része, 11 százaléka tekint a klímaváltozásra a világot fenyegető legsúlyosabb fenyegetésként, de lényegében mindenki komoly vagy viszonylag komoly problémának tartja.

Vannak nyugtalanító jelek is: egy 2021-es Eurobarometer-felmérésben a magyarok mindössze 48 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy a klímaváltozást az emberi tevékenység okozza, pedig az ugyanebben az évben az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által kiadott jelentés szerint az ipari forradalom óta bekövetkezett éghajlatváltozásért egyértelműen az emberi tevékenység felelős az üvegházhatású gázok kibocsátása és a földfelszínhasználat változásain keresztül.