A magyarok egyharmada úgy tudja, hogy az ember együtt élt a dinoszauruszokkal

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

A magyarok egyharmada szerint a dinoszauruszok idején már éltek emberek a Földön, és több mint 40 százalékuk igaznak tartja azt az állítást, hogy már 10 milliárdan élünk a bolygón. A többi európai uniós ország polgáraihoz képest a magyarok sokkal kevésbé tudják, hogy az oxigén, amit belélegzünk, növényekből származik, konteóhívőkből viszont jól állunk, és az unión belül mi aggódunk a legjobban attól, ha a tudósok érveik védelmében beszállnak a politikai vitákba – derül ki a 2021 tavaszán készült és szeptemberben publikált Eurobarometer-jelentéséből, ami Az európai polgárok tudása és attitűdje a tudományhoz és a technológiához címmel jelent meg, és a tudomány és technológia ismeretét és megítélését mérte fel az uniós tagországok polgárai között.

A felmérésben arról kérdezték az embereket, hogy mennyire érdekli őket a tudomány, kikérdezték őket tudományos ismereteikről, arról, hogy hisznek-e az összeesküvés-elméletekben, mennyire látják kockázatosnak az új technológiákat, és hogy mit gondolnak magukról a tudósokról. Hasonló felméréseket a 70-es évek vége óta készítenek; az idei kutatást 27 tagországban végezték, minden országban reprezentatív mintán, az adatokat súlyozva. A kérdésekre az uniós polgárok közül 26 827-en válaszoltak, de a kutatásba 11 további országot is bevontak, így az uniós mintán felül még összesen 10 276 válasz érkezett az öt tagjelölt országból (Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország), valamint Bosznia-Hercegovinából, Izlandról, Koszovóból, Norvégiából, Svájcból és az Egyesült Királyságból. 

Néhány tízmillió év nem a világ

A kérdőívekben a tudományos tényekre vonatkozó állításokat, amelyeket a válaszadóknak igaznak vagy hamisnak kellett minősíteniük, a természettudománnyal kapcsolatos különböző ismereteket és az összeesküvés-elméletekben való hitet vizsgálták. 

Az eredmény: Románia és Olaszország mellett Magyarországon gondolják a legtöbben (31 százalék), hogy a legkorábbi emberek a dinoszauruszokkal egy időben éltek, miközben például Luxemburg, Csehország, Belgium és Svédország lakosainak több mint 80 százaléka tud arról, hogy a dinoszauruszok korában még nem éltek emberek (a dinoszauruszok kb. 66 millió éve pusztultak ki, az embert pedig sokféleképpen lehet datálni, de a Homo sapiens 300 ezer éve jelent meg a Földön.)

Ehhez képest azt már az EU-átlagnak (67 százalék) megfelelően tudjuk, hogy a ma ismert ember korábbi állatfajokból fejlődött ki, és érdekes, hogy a szlovákok és a lettek erről mennyire nem tudnak: ott csak 36 és 39 százalék hallott erről, szemben az írekkel, belgákkal, svédekkel és luxemburgiakkal, ahol a lakosság több mint 80 százalékának ez teljesen evidens. 

Illusztráció: pauszköpködő / Tumblr

Azt szinte egész Európa helyesen tudja, hogy a kontinensek, amelyeken élünk, évmilliók óta mozognak, és a jövőben is mozogni fognak; arra a kérdésre viszont, hogy vajon igaz-e az az állítás, miszerint már most több mint 10 milliárdan élnek a Földön, a magyarok 44 százaléka rosszul válaszolt (az EU-átlag 37 százalék). Az igazsághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy a magyarok 47 százaléka jól válaszolt a kérdésre, ami magasabb az EU átlagánál (43 százalék). (A Föld népessége jelenleg 7,8 milliárd körül alakul.)

Azt az uniós polgárok elsöprő többsége tudta (átlag: 82 százalék), hogy igaz az az állítás, miszerint az oxigén, amit belélegzünk, növényekből származik, ugyanakkor ezen a kérdésen a többi országhoz képest a magyarok elvéreztek, és az utolsó előtti helyen állnak: a 75 százalékos eredménnyel egyedül a belgákat előztük meg, ahol a lakosság 70 százaléka van ezzel tisztában. (Becslések szerint a Földön keletkező oxigén 50-80 százalékát a jórészt növényekből álló óceáni plankton termeli, és akkor még nem beszéltünk a szárazföldi flóráról.)

Megöli az antibiotikum a vírust?

A legtöbb ország polgárai kettészakadnak azzal az állítással kapcsolatban, hogy vajon az antibiotikum a vírust is megöli-e vagy sem. A magyarok az EU-átlagtól (32 százalék) lemaradva hiszik azt, hogy ez igaz (45 százalék), de Cipruson (71 százalék), Görögországban (68 százalék), Bulgáriában (65 százalék), és Romániában (63 százalék) még kevesebben tudják, mire nem való az antibiotikum. Ehhez képest Svédországban és Belgiumban alig találtak olyan embert a kérdezők, akinek ne lenne evidens, hogy az antibiotikummal nem lehet vírust irtani (mindkét országban 83 százalék). 

Arról a hamis állításról, hogy az éghajlatváltozást többnyire természetes ciklusok okozzák, nem pedig emberi tevékenység, az unión belül a magyarok gondolták a legkevésbé, hogy nem igaz: nálunk körülbelül ugyanannyian hiszik, hogy a klímaváltozás nem emberi tevékenységhez köthető (47 százalék), mint amennyien tudják, hogy ez az állítás hamis (48 százalék). Ez ugyanakkor nagyon messze van az uniós átlagtól: az EU-polgárok csak 26 százaléka hiszi el ezt a hamis állítást, 68 százalékuk pedig tudja, hogy hamis, sőt a hollandok és a portugálok több mint 80 százaléka tisztában van azzal, hogy az éghajlatváltozást többnyire nem a természetes ciklusok okozzák, hanem az emberi tevékenység. 

Metodológiából ötös, konteóból egyes 

A jó hír, hogy az EU-ban magasan a magyarok közül tudták a legtöbben tudták azt (78 százalék), hogy a természettudományok és a társadalomtudományok által alkalmazott módszerek egyformán tudományosak, ezzel messze magunk mögé utasítva az uniós átlagot (47 százalék) és főleg az utolsó helyen végzett Írországot, ahol csak az emberek 30 százaléka gondolja, hogy mindkét terület módszertana egyformán tudományosnak tekinthető. 

Ha viszont valaki sikeresen akar összeesküvés-elméleteket terjeszteni az unió országaiban, Magyarországon mindenképpen jó helyen jár: azt, hogy a rák ellenszere létezik, de a piaci érdekek miatt elrejtik a nyilvánosság elől, a magyar lakosság 48 százaléka gondolja; ennél többen csak Cipruson (58 százalék) és Görögországban (52 százalék) hiszik el az elméletet. Az uniós átlag mindössze 26 százalék, de Dániában és Svédországban az 5 százalékot sem éri el a rák ellenszeréről alkotott összeesküvéselméletben hívők aránya.

Csak kicsit állunk jobban a konteóhívők másik kedvencével, miszerint a vírusokat kormányzati laboratóriumokban állítják elő azért, hogy a szabadságunkat korlátozni tudják. Ezt az uniós átlaggal (28 százalék) szemben 43 százalék gondolja Magyarországon, de Romániával az élen (53 százalék) hat országban még többen gondolják így. A konteókra legkevésbé fogékony országok, ahol a lakosság kevesebb mint 10 százaléka hiszi el a vírus előállítására vonatkozó összeesküvés-elméleteket, Svédország, Hollandia és Dánia.  

Hasonlóan a magyarokhoz, tízből csaknem kilenc válaszadó (86 százalék) gondolja úgy az unión belül, hogy a tudomány és a technológia összességében pozitív hatást gyakorol a társadalomra. A következő 20 évben leginkább a napenergia (92 százalék), a szélenergia (87 százalék), az oltások és a fertőző betegségek leküzdése (86 százalék), valamint az információs és kommunikációs technológia (82 százalék) lesz pozitív hatással az életünkre, és erről a magyarok sem gondolkodnak másképp; az uniós átlaghoz képest a szélenergiával kapcsolatban vagyunk lelkesebbek (93 százalék).

Az unióban élő emberek 57 százaléka szerint a tudomány és a technológia mindenki életét javíthatja, de félnek, hogy megint a gazdagok járnak jól. A többi uniós országhoz képest a magyarok különösen aggódnak ettől az egyenlőtlenségtől (71 százalék). Abban is teljes egyetértés van az uniós polgárok között, hogy a tudomány és a technológia segíthet a környezetünk javításában, de szerintük ezzel megint leginkább a vállalatok fognak jól járni. Az uniós polgárok többsége a magyarokkal együtt egyetért azzal, hogy a tudomány túl gyorsan változtatja életmódunkat (57 százalék) és eredményeinek alkalmazása veszélyeztetheti az emberi jogokat (52 százalék).

Mi hiszünk a legjobban azokban, akik irányítanak

A magyarok mindenkit megelőzve (68 százalék) gondolják úgy, hogy nincs más választásunk, mint megbízni azokban, akik irányítják a tudományt és technikát, szemben a svédekkel, akiknek csak 31 százaléka gondolja így, miközben az uniós átlag 52 százalék. Ami az államnak a tudományba való beavatkozását illeti, az összes válaszadó fele szerint a kormánynak szigorúan szabályoznia kellene a tudományt és a technikát, míg majdnem ugyanennyien (48 százalék) épp ellenkezőleg gondolják: szerintük hagyni kellene piaci alapon működni a tudományt, és erről a magyarok sem gondolkodnak másként. Tízből csaknem nyolc válaszadó (79 százalék) egyetért azzal, hogy a közpénzekből finanszírozott kutatások eredményeit ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni az interneten, míg a magyarok értenek egyet a legkevésébé ezzel az állítással (68 százalék), alig megelőzve a bolgárokat (65 százalék) a románokat (62 százalék).  

Hallgasson a politika a tudományra?

A tudósokat uniószerte szeretik az emberek (az EU-átlag 89 százalék), és általában egyetértenek azzal is (68 százalék), hogy a tudósoknak bele kell állniuk politikai vitákba annak érdekében, hogy a politikusok a döntéshozatalkor figyelembe vegyék a tudományos bizonyítékokat. Kivéve a magyarokat, akik az unión belül a legkevésbé gondolják így (43 százalék), ráadásul még azzal is mi értünk a leginkább egyet (60 százalék), hogy egy tudós még abban az esetben se avatkozzon bele a politikába, ha a politikusok a döntéshozatal során figyelmen kívül hagyják a tudományos tényeket (ehhez képest az EU-átlag 39 százalék).

A legtöbb uniós polgár, így a magyarok is egyetértenek azzal, hogy a tudóstársadalomban a nemek közötti egyenlőség elősegítené, hogy igazságosabb és egyenlőbb társadalomban éljünk (73 százalék), javítaná a tudományos eredményeket (65 százalék) és a gazdaságot (58 százalék).

A legtöbben azt is gondolják, hogy a kormánynak felelősséget kellene vállalnia azért, hogy az új technológiák mindenki számára előnyösek legyenek, és erről a magyarok sem gondolkoznak másképp.

Összességében tízből hét válaszadó (70 százalék) úgy gondolja, hogy nekünk kellene együttműködnünk a világ többi részével és nem szabad elszigetelnünk magunkat  – szemben a magyarokkal, akik inkább a szervezett bűnözéstől és a terrorizmustól félnek: 58 százalék együttműködne, 42 százalék viszont fél a nyitástól. 

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: