25 perzselő fotó a Föld valaha mért legforróbb júliusáról
A klímaváltozás elszabadult – figyelmeztet az ENSZ. Az idei a valaha volt legmelegebb július a Földön – állítja Michael E. Mann, a Pennsylvaniai Egyetem elismert éghajlatkutatója. Jó úton járunk afelé, hogy a 2023-as legyen a legforróbb nyár a mérések kezdete óta – jelenti a Berkeley Earth nevű szervezet, amely a hőmérsékleti adatok elemzését végzi a klímatudósoknak.
Közben halljuk, hogy itt az El Niño, érezzük is a bőrünkön, olvassuk, hogy az Antarktisz körüli jég rekordalacsony szinten van, már tudjuk, hogy mennyi áldozatot követeltek Európában a tavaly nyári hőhullámok (közel 62 ezren haltak meg), de az MTA kutatói azt is felvázolták, hogy nézhet ki a jövő trópusi Magyarországa, ha nem történnek érdemi lépések a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Bár a júliusi hőség elsősorban az északi féltekét érinti, az éghajlatváltozás hatása még délen is érezhető ilyenkor. Uruguayban, ahol júniustól szeptemberig tart a tél, az ország közel kétharmadát vízzel ellátó tározó, a Paso Severino júliusban kapacitásának 2 százalékára esett vissza a szokatlanul meleg időjárás okozta szárazság miatt. A főváros, Montevideo közelében található Floridában még egy olyan híd is előbukkant, amit 30 évig folyamatosan víz borított.
Az amerikai kontinens északi felén már igazi forróság van. Az arizonai Phoenixben már több mint 20 napja folyamatosan 43 Celsius-fok fölött van a hőmérséklet, és az előrejelzések szerint az augusztusba is átnyúlik majd a kegyetlen hőhullám. Kedden 118 Fahrenheit-fokkal, vagyis közel 48 Celsius-fokkal dőlt meg a helyi melegrekord.
A 190-es főút mellett, a kaliforniai Death Valley Nemzeti Parkban tábla figyelmeztet az extrém hőségre. Itt a napokban 53 Celsius-fokot is mértek, ami azonban még mindig nem rekord – 1913-ban közel 57 fokot rögzítettek a helyszínen.
A dél-spanyolországi Málagától 70 kilométerre fekvő Fuente de Piedra lagúnába minden évben több ezer flamingó érkezik fészket rakni, de idén a vízzel együtt ők elpártoltak a helyszíntől.
Az észak-spanyolországi Aguilar de Campoo tározóban a megszokott 250 köbhektométer körüli víz helyett július 17-én 67 köbhektométert jegyeztek fel.
A kontinentális Franciaország legdélebbi csücskében, Pyrénées-Orientales megyében sárgásbarnába borult a táj a júliusi szárazság miatt.
Az Elba folyó vízállása a kelet-németországi Szászországban, Drezda városánál a szokásos 2 méter helyett 64 centiméteren állt az alábbi fotó készítésekor, július 5-én, de azóta még tovább esett, 50 cm körül áll.
Hollandiát is érinti az aszály, Nijmegennél, a Waal folyó mellékágán már nem sok választja el az úszóházakat a szárazföldre épített rokonaiktól.
Aszály sújtja továbbá Lengyelország nyugati részét, a lengyel mezőgazdaság központját is. Ez itt Skrzatusz falu tava lenne.
Törökország európai részén, Kırklareliben kapacitásának 5 százalékára esett vissza a Kazandere-gát víztározója, így most marhák legelnek a területen.
Szíria északi részén, Rakkától nem messze halászhajók rekedtek az alacsony vizű Eufrátesz medrében. A helyiek szerint rá sem lehet ismerni a folyóra, mióta Törökország elkezdte a korlátozni az Eufrátesz folyását Szíria felé.
Irak déli részén, a Tigris folyó árterén döglött halak lepték el a kiszáradó lápok partjait.
Eközben az országot újra porviharok sújtják, amelyek előfordulását szintén gyakoribbá teszi a klímaváltozás. (Az alábbi képen a tavaly májusi bagdadi porvihar látható.)
Tokióban 150 éves rekordot döntött meg az évszázados júliusi átlaghőmérséklethez képest 7 Celsius-fokkal magasabb értékekkel járó hőhullám, a fővárostól nem messze, Kumagajában pedig a 40 fokot is megközelítette az időjárás.
A perzselő napsugárzás ellen sokféleképp lehet védekezni. Pekingben a lehető legnagyobb bőrfelületet fedő ruházat dívik, az arcukat pedig leginkább kalapokkal, napellenzőkkel, ernyőkkel vagy arcmaszkokkal védik Kínában.
Kevésbé jó ötlet nagy kánikulában félmeztelenül járkálni, mint ahogy ez, az AFP képügynökség leírása szerint taxira váró pekingi férfi tette.
Az északkelet-indiai Kolkatában nem ritka az utcai fürdőzés. A 15 milliós nagyvárosban nemrég mérték az elmúlt 50 év legforróbb éjszakai hőmérsékletét (31,2 Celsius-fok), de a nappali hőség is kibírhatatlan: a magas páratartalom miatt a 38 fokos meleg is 50 foknak érződhet.
Az észak-libanoni Nahr el-Báred menekülttáborban palesztin gyerekek töltik meg az utcán felállított medencét, miután a helyi hőhullámot áramkimaradások súlyosbítják.
A görög elnöki őrség tagjainak, az evzonoknak a kánikulában is mozdulatlanul kell állniuk az athéni Syntagma téren, ezért a katonaság segít nekik a 40 fokot is meghaladó hőség alapszintű kezelésében.
Magyarországon is küszöbön a 40 fok, Budapesten minden párakapunak megörülnek a turisták.
A forróságot természetesen imával sem lehet kivédeni, de a képen látható apáca a divatérzékét sem veszítette el ernyőjével a vatikáni Szent Péter téren.
De Rómában többféleképp is lehűtheti magát az ember, például beledughatja a fejét a Piazza del Popolo szökőkútjának vizébe. Az olasz fővárosban kedden mért 41,8 Celsius-fokkal megdőlt az abszolút melegrekord, több mint egy egész fokkal túlszárnyalva a tavaly júniusi 40,7 fokot.
A római kánikulát a város kutyanegyedében is nehéz kibekkelni.
Persze a dél-spanyolországi Andalúziában sem lehet sokkal jobb border collie-nak lenni.
És nem szabad elfelejteni, hogy az embereken túl az állatokat is sújtja az aszály és a hőség – a legelő marhák például nem jutnak megfelelő, tápláló növényekhez.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
