A Bangladesben készült olcsó pólóért a lelkünkkel is fizetünk, hiszen elfogadjuk, hogy gyerekmunkával készült
A szüleik kényelmes életmódhoz szoktatták az Y és a Z generáció fiatal felnőtt tagjait, akik most azzal szembesülnek, hogy ennek a kényelemnek borzalmas, a jövőt fenyegető ára van – mondta a Betűtésztában Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke. A Qubit új podcastsorozatának második részében a szelektív hulladékgyűjtés, a fenntartható hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem generációs aspektusait jártuk körül.
Miközben a legfiatalabb felnőttek jelentős része olyan permanens félelemben él a környezetszennyezés miatt, hogy a jelenség klímaszorongás néven mára külön megnevezést is kapott, épp az Y és a Z generáció tagjai rendelik a legtöbb – sokak szerint felesleges – kacatot olcsón a Távol-Keletről, ők bújják a fapados repülőtársaságok legolcsóbb járatait egy bármelyik európai nagyvárosban töltött gyors és kalandos hosszú hétvége reményében, és persze ők gyűjtik a legnagyobb arányban szelektíven a hulladékot és vásárolják az újrahasznosított papírból, viaszos bevonattal készült trendi hátizsákokat is. Felmenőik talán nem figyelnek rá, hogy a frissen vásárolt fogkefék csomagolását gondosan papír és műanyag részekre bontsák szét, és úgy dobják külön-külön a kukába, illetve egész életükben benzines autókkal rótták a kilométerek tízezreit, de sokan vannak közülük, akik elteszik és újrahasználják a közeli boltban megvásárolt háztartási eszközeik kartondobozát, sőt még a karácsonyi csomagolópapírt is késheggyel fejtik le az ajándékról, hogy újra csomagolhassanak bele.
Ki hajlamos jobban szennyezni, és ki védi inkább a környezetet? Megoldást jelent-e, vagy csak újabb problémákat szül az újrahasznosítás? A belvárosi komposztálókeretekből ki használja fel a zöldhulladékból keletkező humuszt? Miért hasznosítanak újra több hulladékot az osztrákok, mint a magyarok? Érdemes-e áttolni a környezetterhelés felelősségét a fogyasztókra, ha a szolgáltató- és termelőiparban minden, még a fenntartható életmód melletti síkra szállás is a fogyasztás fokozásáról szól? A válaszok és a Betűtészta legújabb adásának linkje a poszt végén található.
Belefulladunk a műanyagba
Az emberiség eddig mintegy 8 milliárd tonna műanyagot állított elő, aminek több mint a négyötöde, mintegy 6,5 milliárd tonna műanyag most a Földet szennyezi. Ez nemcsak az állatvilágban veszélyeztet egyre több fajt, köztük a kihalás szélén élőket is, hanem – az immár a vérből is kimutatható mikroműanyagok révén – az emberi egészségre is káros. A természetbe eddig bekerült mikroműanyagok mennyiségét csökkenteni már nemigen lehet, a megoldás az lenne, ha elzárnánk a csapot. Csakhogy a műanyag olyan ipari és mezőgazdasági láncok szerves részét képezi, hogy ha egyik pillanatról a másikra egyáltalán nem gyártanának többet belőle, emberek tízmilliói halhatnának éhen. Merza szerint a cél nem a műanyagok teljes felszámolása; a hangsúlyt inkább az újrafelhasználásra kellene helyezni.
„Nagyanyáink nem pazaroltak és mindenki ismerte a komposztálást, még ha trágyadombnak hívták is” – állítja a Humusz Szövetség alelnöke, amiből az is következik, hogy a természetben nem hasznosuló hulladék túlnyomó részét nem a korábbi generációk tagjai, hanem elsősorban a mai elkényelmesedett városi lakosság termeli meg. Az egyéni fogyasztókra irányuló bűntudatkeltés Merza szerint annyiban hasznos lehet, hogy tudatosabb fogyasztással és hulladékgazdálkodással ki-ki a maga környezetében pozitív hatást érhet el. Ugyanakkor a fogyasztók tudatosabbá válásával jottányit sem javul a mérleg, mert az ipar is lépést tart: a közösségi médiában töretlen az unboxing-videók népszerűsége, a Távol-Keletről fillérekért Európába utaztatott portékákat egyre szofisztikáltabban, egyre több rétegben, egyre többféle anyaggal csomagolják, és míg az 1980-as években egy átlagos négytagú családban elég volt hetente egyszer kivinni a minden háztartási hulladékot tartalmazó szemetest, manapság az sem ritka, hogy egy hasonló család naponta rakja ki a gyűjtőkukákba a gondosan szétválogatott háztartási hulladékot.
A Betűtészta új epizódja itt érhető el:
Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele a Betűtészta első adásába, amelyben Kubinyi Enikő etológussal arról beszélgettünk, milyen generációs okai lehetnek annak, hogy az egyre csökkenő születésszám mellett egyre több kutya él a háztartásokban: