Nehéz eldönteni, hogy a sarki közértbe is benzines autókkal járó idősebbek vagy az unboxing videókkal influenszerkedő huszonévesek szennyezik-e jobban a bolygót: a környezetszennyezéshez minden generáció hozzáteszi a magáét, mondja Merza Péter, a Humusz Szövetség alelnöke a legújabb Betűtészta podcastban.
A mikroműanyag-részecskék nehézfémekkel, vírusokkal és mérgező anyagokkal is szennyeződhetnek, és ha egyszer kikerülnek a környezetbe, akárhová elérnek.
Mindennek van környezeti lábnyoma, még a szennyezés ellen kitalált újrahasznosításnak is.
Amerikai kutatók egy vékonybélrendszer modelljén mutatták ki, hogyan viselkednek a magas zsírtartalmú ételekben a milliméternél is kisebb műanyagok, és hogyan járulhatnak hozzá az elhízáshoz vagy a szívbetegségek kialakulásához.
A Tomszki Állami Egyetem kutatói húsz hóminta vizsgálata után arra jutottak, hogy már Szibériában, mindentől távol is megjelentek az apró műanyagrészecskék. Azt még nem tudják, hogy mekkora szennyezésről van szó.
Nemcsak polietilén- vagy PET-részecskéket, de a rendkívül mérgező biszfenol A-t is kimutatták az emberi májakból, tüdőkből, vesékből és epékből vett szövetmintákban. Állatoknál már ismert a műanyagok rákkeltő hatása, de azt még mindig nem tudjuk, mit tesznek az emberi szervezettel.
A világon először egy trentinói sípályán korlátozzák szigorúan a műanyagok használatát, miután egy közeli gleccser jegében mikroműanyagokat találtak.
Elkezdték megmérni a Duna és mellékfolyói mikroműanyag-szennyezettségét. Egy, a Tiszát tavaly már felmérő cég nyilvános adatbázist épít a hazai folyók műanyag-szennyezettségéről.
Műanyag nélkül nincs monokultúrás növénytermesztés és élelmiszer-biztonság, ezek nélkül pedig nincs megfelelő élelmezés. Miközben a műanyag hulladék az egyik legnagyobb szennyező, ma már bizonyított, hogy a globális felmelegedést is segít csökkenteni.