Magyar kutatók tisztázták, milyen hatással vannak a szaharai porviharok a napelemes energiatermelésére
A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) és a Pannon Egyetem munkatársai a Renewable and Sustainable Energy Reviews nevű szaklapban közöltek tanulmányt arról, hogy milyen hatással van a szaharai porviharokkal érkező ásványi por a fotovoltaikus energiatermelésre, valamint a villamosenergia-termelési menetrendekre.
A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) hétfői közleménye szerint a tanulmány olyan kérdésekre keresett és talált választ, mint hogy mennyi és milyen összetételű szaharai por érkezik a magyarországi légkörbe, illetve hogy mekkorák és milyen alakúak a porviharokkal utazó ásványi anyagok szemcséi.
Ismert, hogy a fotovoltaikus energiatermelés és általában az időjárásfüggő megújuló energiaforrások kiszámíthatatlanok. „A villamos energia, ellentétben például a gázzal, jelenleg lényegében nem tárolható, a termelés és a fogyasztás folyamatos egyensúlyára van szükség, nincs puffer a rendszerben. A villamosenergia-mixben napról napra változó a fosszilis és a megújuló energiaforrások aránya. Ugyanakkor – éppen a termelés–fogyasztás kényszerű egyensúlyának szükségessége miatt – tudni kell, hogy mekkora lesz a következő napon az időjárásfüggő megújulók aránya a rendszerben. Ha a menetrend nem jó, akkor drága és fosszilis tartalékkapacitások – főként gázerőművek – gyors üzembe helyezésére van szükség” – olvasható a HUN-REN ismertetőjében.
Varga György a CSFK Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és a kutatótársai a 2022-es évet vizsgálták, amikor 16 szaharai porvihar is elérte az ország területét. Mint írják, a viharokkal érkező ásványi szemcsék jelentős szerepet játszanak a felhőképződésben, a felhők sűrűségében és élettartamában is. A kutatók műholdas méréseket, numerikus szimulációkat, légtömegmozgás-számításokat, és szinoptikus meteorológiai elemzéseket végeztek, illetve laboratóriumi körülmények között vizsgáltak a csapadékból kimosódott poranyagokat.
A porfelhőkben például kvarcot, kalcitet, gipszet, hematit és goethit, az utóbbiakról pedig megállapították, hogy sötét színük miatt jelentős mennyiségű napsugárzást elnyelve lokálisan fűtő hatásúak, míg a világosabb anyagok esetében a hőmérsékletet csökkentő hatást mutattak ki.
A kutatók szerint a menetrendezésben figyelembe kellene venni az epizodikus porviharokat, amelyek miatt a besugárzás a vártnál kisebb lesz, azaz kevesebb villamos energiát lehet termelni, mint amennyire a menetrendezők számítottak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: