Lézerrel térképezték fel a csendes-óceáni szigetek első, 1700 éves városait

Egy friss tanulmány új bizonyítékokkal támasztja alá, hogy az első csendes-óceáni városokat időszámításunk szerint 300-ban alapították, vagyis mintegy 600 évvel korábban, mint eddig gondolták.

A polinéziai szigetország, Tonga fő szigetén Tongatapun a lidar nevű lézeres távérzékelési rendszerrel sikerült közel tízezer olyan földhalmot feltérképezni, amelyekre később egyéni vagy családi lakhelyeket építettek, és amelyek közül néhány előkelőségek sírhelyét rejti. A halmokat Tonga fővárosától, Nuku'alofától 12 kilométerre találták meg.

Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem kutatói azt is kiszámították, hogy körülbelül 6700-7600 ember élhetett a közel 1200 hektáros területen. A szigeten talált leletek alapján korábban csak 888-ig sikerült visszavezetni a közösségben élő emberek jelenlétét.

Tongataput 1773-ban látogatta meg elsőként európai utazó: James Cook kapitány akkor azt jegyezte fel, hogy a vidék szokatlanul fejlett, és a sziget lakóhelyeit egyfajta közlekedési hálózat köti össze. Az ausztrál kutatók szerint már az ókori településeket is innovatív módon tervezték: a földhalmokra épült házak magasan helyezkedtek el, hogy elkülönüljenek az utcaszinten zajló tevékenységektől, és hogy hűsítő óceáni szellő érje őket. A városokban számos nyílt terület is volt, amelyek a mai parkokhoz hasonló funkciót tölthettek be.

A kutatók szerint ez a városforma sem Tongán, sem a Csendes-óceán többi szigetén nem maradt fenn a történelem során, de valószínűleg nem azért, mert ne lett volna elég praktikus, hanem inkább az európai hódítók érkezése, az általuk behurcolt betegségek terjedése és az őslakos populációk pusztulása vetett véget a városépítészeti tradíciónak.

Az ausztrál régészek szerint a tongatapui felfedezés csak az első lépés a korai polinéziai városok feltérképezésében, hiszen ha már itt városok álltak 300 körül, akkor a környék többi szigete is lakott lehetett.