
Kitiltják a benzines és dízelautókat Stockholm belvárosából
2025-től csak elektromos meghajtású járművekkel lehet behajtani. A rendőrök, a mentők és a mozgássérültek továbbra is használhatják a hagyományos autóikat.
2025-től csak elektromos meghajtású járművekkel lehet behajtani. A rendőrök, a mentők és a mozgássérültek továbbra is használhatják a hagyományos autóikat.
Hogyan lesznek villamosrajongó és biciklimániás gyerekekből autóra szoktatott fiatalok? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk extra epizódjában Édes Balázs urbanista beszélget vendégeivel a fenntartható közlekedési módokról és a biciklis átalakulásról.
A városokban vadon élő emlősök számára egyre barátságtalanabbá válhat a környezet a globális felmelegedés miatt. A kopár városok helyett a zöldebb nagyvárosok jelenthetnek menedéket számukra.
Az óbudai Pünkösdfürdői Park vagy az Örs vezér téri IKEA zöldtetőjének példáján látjuk, hogy a városok visszavadítása nemcsak reális, de szükséges lépés is ahhoz, hogy ne süljünk meg a betondzsungelben.
Ha reziliens városokban akarunk élni a klímaváltozás korában, parkokra, közkertekre, kötelező zöldfelületekre van szükség. Engloner Gyöngyvér építész és Mandel Mónika tájépítész tanácsai a túléléshez.
Az ősi maja város régészeti szempontból egy kincsesbánya, most pedig fény derült arra is, hogy a főtere egykor kivégzéseknek helyszínéül szolgált.
A négysávos Weesperstraaton hat hétig nem járhatnak autók, a holland főváros vezetése így méri fel a közlekedés hatását a helyiek egészségére és jólétére. Sokaknak nem tetszik a kísérlet.
A képekből ítélve az elmúlt száz évben mintha csak az autók és az öltözködés változott volna a fővárosban. Hogyan tűnnek el Budapest jellegzetes részletei? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában Tamási Miklóssal, a Fortepan alapító szerkesztőjével beszélget Édes Balázs urbanista.
Élhetőbbek lettek-e a városok az autózás elterjedésével, ahogy az 1939-es New York-i világkiállításon bemutatott utópia, a Futurama ígérte? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában Vitézy Dáviddal, a Budapesti Közlekedési Központ alapítójával beszélget Édes Balázs urbanista.
Mit tanultunk a Városliget és a Római-part körüli vitákból? Hogyan állnak Budapest zöld ügyei? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk újabb epizódjában Bardóczy Sándorral, Budapest főtájépítészével beszélget Édes Balázs urbanista.
Egészségesebb, szabadabb, hatékonyabb és környezettudatosabb a 15 perces város, vagyis ha minden, amire a hétköznapokban szükség van, 15 perces sétával vagy biciklizéssel elérhető.
A kerület egyes utcáinak aszfaltjába szenzorokat süllyesztettek, így a mobilos alkalmazásban valós időben láthatók a szabad parkolóhelyek. Elvben. Helyszíni tesztünkből kiderül, hogy továbbra is az a mindenre elszánt parkolóhelyvadász győz, aki előbb odaér.
A Föld városi lakosságának 20 százaléka 48 tengerparti városban lakik, és ezek többségében a földfelszín a talajvíz-, olaj- és gázkitermelés, valamint az épületek súlya miatt folyamatosan süllyed. Van, ahol a süllyedés mértéke évente 16 millimétert is elérhet, ami az éves tengerszint-emelkedés több mint négyszerese.
Bár az áprilisi választások után hirtelen mindenki vidékszakértő lett az országban, a kérdés természetesen nem ilyen egyszerű: a parasztság eltűnésével a város és vidék közt húzódó határ is elmosódott, a tájak és életformák sokfélesége miatt nincs is igazán olyan, hogy „vidék”. A TK Podcast vendége Csurgó Bernadett vidékkutató szociológus.
Mohamed bin Szalmán koronaherceg vezényletével, több mint 1000 milliárd dollárból épül az Izrael összterületénél is nagyobb megapolisz, de a projekt nem halad zökkenőmentesen. A kiszemelt helyen élő törzseket elüldözik, a futurisztikus tervek megvalósíthatatlannak tűnnek, a panaszkodókat pedig elhallgattatják.