Fegyverek és drágakövek is előkerültek a korai város helyszínén, ami viszonylag fejlett társadalom jelenlétére utal egy olyan területen, amiről eddig azt tartották, hogy csak nomád pásztorok lakták.
Eddig dzsungel fedte el a Mexikó délkeleti részén található hatalmas ősi város romjait, de egy amerikai doktorandusz most LIDAR adatok böngészése közben teljesen véletlenül ráakadt.
Naponta több tízezren átmennek a róla elnevezett utcán, de valószínűleg még az ott lakók közül is kevesen vágják rá kapásból, hogy ki is volt az a Haller. Mint kiderült, már az is érdekes kérdés, hogy egyáltalán melyik Hallerről van szó.
Cserébe ezek a madarak többezer rágcsálót és kártékony rovart fogyasztanak el a lakóhelyekhez közel.
Minden eddiginél közérthetőbb ábrák készültek a világ minden pontját eluraló légszennyezettségről – bár vannak jó példák, a városlakók 99 százaléka olyan helyen él, ahol a határérték fölött van a szálló por koncentrációja.
Budapest II. kerületében 1 millió forint a havi bruttó átlagkereset, a cigándi járásban 389 ezer. Mit tesz-e a magyar állam azért, hogy csökkenjen a szakadék a nagyvárosok és a falvak között? Ezt elemezzük a CEU és a Qubit közös podcastjában.
A sziklán fészkelő fajoknak nagyobb az agytérfogatuk, és ezek a fajok gyakrabban telepednek meg városi környezetben is.
Korábban csak 888-ig sikerült visszavezetni a városokba rendeződött emberek jelenlétét a polinéz szigeteken, de lidar segítségével most olyan településeket fedtek fel Tongán, amelyek már 300-ban lakottak voltak.
A SpaceX vezére szerint mivel nincs bizonyíték a földönkívüli élet létezésére, nekünk kell azt megteremtenünk. Musk víziója szerint a jövőben egyszerre több ezer Starship rakéta indul majd a Marsra, hogy felépülhessen a bolygó első nagyvárosa.
2025-től csak elektromos meghajtású járművekkel lehet behajtani. A rendőrök, a mentők és a mozgássérültek továbbra is használhatják a hagyományos autóikat.
Hogyan lesznek villamosrajongó és biciklimániás gyerekekből autóra szoktatott fiatalok? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk extra epizódjában Édes Balázs urbanista beszélget vendégeivel a fenntartható közlekedési módokról és a biciklis átalakulásról.
A városokban vadon élő emlősök számára egyre barátságtalanabbá válhat a környezet a globális felmelegedés miatt. A kopár városok helyett a zöldebb nagyvárosok jelenthetnek menedéket számukra.
Az óbudai Pünkösdfürdői Park vagy az Örs vezér téri IKEA zöldtetőjének példáján látjuk, hogy a városok visszavadítása nemcsak reális, de szükséges lépés is ahhoz, hogy ne süljünk meg a betondzsungelben.
Ha reziliens városokban akarunk élni a klímaváltozás korában, parkokra, közkertekre, kötelező zöldfelületekre van szükség. Engloner Gyöngyvér építész és Mandel Mónika tájépítész tanácsai a túléléshez.
Az ősi maja város régészeti szempontból egy kincsesbánya, most pedig fény derült arra is, hogy a főtere egykor kivégzéseknek helyszínéül szolgált.