Nem kizárt, hogy egy tükörcsarnokra emlékeztető univerzumban élünk
Akár egy tükörcsarnokra is emlékeztethet az univerzum alakja, ami valószínűleg komplikáltabb, mint gondoltuk – írta hétfőn a The Byte, egy április végi kutatás alapján, amiben szakemberek az ősrobbanásból hátramaradt kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást (CMBR) vizsgálták.
A kutatókat évtizedek óta foglalkoztatja, hogy milyen a világegyetem geometriája, ami hatással van távoli jövőjére, és segíthet azt is megválaszolni, miként jött létre. A három hagyományos modell, a nyitott (open), a zárt (closed) és a sík (flat), amelyek közül a WMAP és Planck űrtávcsövek, valamint a BOOMERanG kísérlet eredményei a sík alakot támogatják.
A kozmikus topológiával foglalkozó COMPACT kollaboráció első, a Physical Review Letters folyóiratban közölt tanulmánya most viszont arra a megállapításra jutott, hogy az univerzum topológiája minden, csak nem egyszerű. A kutatók szerint, amint azt az amerikai fizikai társaság (APS) cikke elmagyarázza, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásról készült mérések valójában több különböző alakot, köztük egészen furcsákat is megengednek – pontosabban nem zárják ki azokat.
Egy ilyen a 3-tórusz alak, amit úgy lehet elképzelni, hogy egy eltorzított kockára gondolunk, aminek ellentétes oldalait egymás felé hajlítjuk, majd összeragasztjuk őket, így ha az egyik oldalon bemegyünk, rögtön a másikon jelenünk meg. Míg egy kocka középpontjából a végtelenbe látunk, addig az eredetileg szovjet tudósok által javasolt különleges geometriában saját hátunkat pillantanánk meg, ha elég mélyre tekintünk, mintha egy tükörcsarnokban állnánk.
A Columbia Egyetem kozmológusa, Oliver Philcox egyetért abban, hogy továbbra is nyitott kérdés, hogy milyen alakja van a világegyetemnek. „Az univerzum sokféle topológia mentén lehet összekapcsolva, amiket nehéz kizárni” – mondta.
Mivel az univerzum geometriáját az ősrobbanás első pillanataiban lejátszódó kvantummechanikai folyamatok szabták meg, alakjának meghatározása fényt deríthet ezeknek a természetére, és segíthet kiválasztani, hogy melyik hipotézis írja le helyesen a korai világegyetemet.