Gigászi fekete lyukat találtak, ami pillanatokkal az ősrobbanás után keletkezhetett
A James Webb űrtávcsővel mérték meg a hatalmas fekete lyuk tömegét, ami több mint kétszer olyan nehéz, mint saját ősi galaxisnak csillagai.
univerzum
Megérkezett az univerzum eddigi legnagyobb háromdimenziós térképe, 47 millió galaxissal és kvazárral
Hamarosan kiderül, hogy az univerzum gyorsulva tágulásáért felelős sötét energia időben változik-e, miután a sötétenergia-színképelemző műszer (DESI) befejezte öt éves égboltfelmérését.
Sötét anyagból álló kozmikus palacsintában lebeghet a Tejútrendszer
Galaxisunk és közvetlen szomszédaink egy hatalmas, lemezszerű sötétanyag-struktúrában helyezkedhetnek el egy friss kutatás szerint, ami több furcsa kozmikus jelenségre is magyarázatot adhat.
Egyedülálló betekintést enged az univerzum fejlődésébe a valaha megfigyelt legősibb galaxishalmaz
A szenzációs felfedezést ismertető tanulmány első szerzője Bogdán Ákos, a Harvard és a Smithsonian Asztrofizikai Központ asztrofizikusa.
Elképesztően részletes sötétanyag-térképet készítettek a James Webb űrtávcsővel
A teliholdnál 2,5-szer nagyobb területet lefedő térkép sokkal jobb, mint amit korábban a Hubble-lel készítettek, és feltárja, miként fonódik össze a sötét anyag a normál anyaggal.
Magyar kutató is részt vett az univerzum legújabb és legpontosabb térképének elkészítésében
A kutatáshoz a világegyetem 25 százalékát kitevő sötét anyagot és a 70 százalékáért felelő sötét energiát is vizsgálták.
Felfedezték a legnagyobb forgó struktúrát a világegyetemben
A több mint egytucat galaxisból álló filamentum közel kétszer akkora, mint a Tejútrendszer és legközelebbi nagy szomszédja, az Androméda-galaxis közötti távolság.
Megfejtették, hogyan jöhettek létre a világegyetem első szupernehéz fekete lyukai
Egy kozmológiai szimulációkat bevető kutatás szerint sűrű, összeütköző csillaghalmazok ágyazhattak meg a ma a legtöbb galaxis középpontjában megtalálható szupernehéz fekete lyukak létrejöttének.
Kvantumfizikusok friss elmélete cáfolja, hogy az univerzum csak egy számítógépes szimuláció lenne
„A valóság teljes és következetes leírásához nem-algoritmikus megértésre van szükség, amely túlmutat bármely számítógép képességein” – írják a kanadai kutatók.
Íme a Capotauro, ami a világegyetem egyik első galaxisa lehet
A James Webb űrtávcsővel felfedezett objektum, ha valóban egy távoli galaxis és nem egy Tejútrendszerbeli égitest, 100 millió évvel az ősrobbanás után jöhetett létre.
Mennyire vagyunk tényleg egyedül a civilizációnkkal? – egy új osztrák kutatás szerint eléggé
A legközelebbi intelligens civilizáció 33 ezer fényévnyire lehet, és legalább 280 ezer, ha nem több millió éves. De hogy jött ez ki az Osztrák Tudományos Akadémia két kutatójának?
6 milliárd fényév távolságból mérték meg egy szupernehéz fekete lyuk koronáját, aminek kiterjedése bolygórendszerünkével vetekszik
A fekete lyuk körül röntgentartományban fényesen világító régió a napkoronához hasonlóan szuperforró gázokból áll. Az úttörő méréshez egy közbenső galaxis és a gravitációs lencsehatás is kellett.
Most először figyelhetjük meg egy szupernehéz fekete lyuk születését
A példátlan felfedezésre azután került sor, hogy csillagászok egy kozmikus ütközésből formálódó, szokatlan galaxist találtak a James Webb űrtávcsővel, amit alakja miatt Végtelenség galaxisnak neveztek el.
A Vera Rubin évente annyi adatot generál majd, mint az összes többi földi optikai teleszkóp együttvéve
A Chilében felépített obszervatórium munkájában 25 magyar kutató vesz részt. Szabó Róbert csillagász jelentősége miatt a James Webb űrtávcsőhöz és a CERN-hez hasonlítja a nemzetközi projektet.
Bemutatták az eddigi legnagyobb univerzumtérképet, amelyen több mint 800 ezer galaxis között lehet böngészni
A James Webb űrtácsővel készült felvételek 13,5 milliárd évre nyúlnak vissza, és ez még mindig csak egy kis szelete az univerzumnak.