Elkészült az univerzum legnagyobb interaktív térképe, 200 ezer galaxist lehet bejárni rajta
Nincs még egy térkép, amitől ennyire aprónak érezheti magát az ember.
univerzum
Minden eddiginél ősibb galaxisra bukkant a James Webb űrtávcső
A GLASS-z12 az ősrobbanás után mindössze 350 millió évvel keletkezhetett, vagyis 450 millió évvel idősebb, mint a mi galaxisunk, a Tejútrendszer.
A James Webb űrteleszkóp az univerzum legkorábbi galaxisait tárja fel nekünk
Miért nem vonja kétségbe a James Webb űrteleszkóp a jelenlegi kozmológiai modellünket? Milyen felfedezéseket tett a Marson a Curiosity az elmúlt 10 évben? Itt a Qubit csillagászati podcastjának legfrissebb adása.
Felfedezték a második leglakhatóbbnak tűnő bolygót a Naprendszeren kívül
A nem túl hangzatos LP 890-9c nevű bolygó 40 százalékkal nagyobb a Földnél, 8 és fél nap alatt kerüli meg a központi csillagát, és felfedezői szerint csak a TRAPPIST-1e nevű exobolygón lehetnek nagyobb eséllyel életképes körülmények. Hamarosan mindkét bolygót megcélozzák a James Webb űrtávcsővel.
Újabb lenyűgöző képet készített a James Webb űrtávcső egy különleges gyűrűs galaxisról
A teleszkóp egyszerre ad képet a Cartwheel-galaxis múltjáról, jelenéről és jövőjéről, és a Hubble űrtávcső felvételéhez képest jóval részletesebb, hiszen a James Webb infravörös eszközeivel átlát a csillagokat elrejtő kozmikus por nagy részén.
Kiadtak még három lenyűgöző képet a James Webb űrtávcső első felvételei közül
A Földtől 290 millió fényévre található galaxiscsoport, különös csillagköd és lélegzetelállító planetáris köd is látható az űrteleszkóp elsőként készített felvételein.
Megérkezett az első kép a James Webb űrtávcsőtől, rajta a valaha megfigyelt legősibb galaxisokkal
Maga Joe Biden amerikai elnök mutatta be a valaha épített legnagyobb űrtávcső, a James Webb első tudományos felvételét. A szenzációs színes képen az univerzum egy apró szelete látható, az eddig látott legtávolabbi és legősibb galaxisok ezreivel.
Egy másik galaxisból származó, titokzatos rádiójelre bukkantak ausztrál csillagászok
Az NGC 2082 spirálgalaxis rádiócsillagászati megfigyelésekor talált, ismeretlen eredetű objektum viszonylag nagy mennyiségben bocsát ki rádióhullámokat, és a tudósok szerint kvazár, rádiógalaxis vagy aktív galaxismag lehet.
Lenyűgöző felvételek mutatják, mennyivel tisztább képet alkot az univerzumról a James Webb űrtávcső
A James Webb űrtávcső, minden idők legdrágább és legfejlettebb űrteleszkópja már a tesztfázisban elképesztően éles képeket készít az univerzumról. Az első teljes értékű, tudományos felvételek július közepére várhatók – a kutatók szerint attól kezdve új korszak nyílik a csillagászatban.
Lenyűgöző képeket adott ki a NASA az univerzum legváltozatosabb fényeiről
Fehér törpecsillagok, vörös óriások, galaxishalmazok és szupernóva-maradványok – az univerzum legkülönbözőbb és legnagyobb objektumai is bocsátanak ki fényt és energiát, és a NASA most megmutatja, hogyan.
Itt a minden korábbinál részletesebb univerzum-szimuláció, amely térkép és időgép is egyben
A bárki által ingyenesen letölthető szimulációt a Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium ATERUI II szuperszámítógépén egy év alatt építették fel, ehhez 20 millió szuperszámítógépes munkaóra alatt 3 petabájtnyi adatot generáltak.
Ilyen gravitációs hullámokat még sosem észleltek a földi detektorok
A LIGO és a Virgo detektorok először érzékeltek olyan gravitációs hullámokat, amelyek fekete lyukak neutroncsillagokkal való összeolvadásához köthetők – tőlünk 900 millió, illetve egymilliárd fényévnyire. Most már érthetőbb, miért nem észlelnek fekete lyukak körül keringő pulzárokat a mi galaxisunkban.
Hat éven át készült az univerzum legnagyobb, 10 billió pixeles térképe
A több milliárd galaxist tartalmazó, böngészhető, nagyítható kétdimenziós térképet, amelynek összeállításán közel 200 kutató dolgozott, a következő öt évben a világegyetem legpontosabb 3D-s modelljévé igyekeznek alakítani.
Elkészült a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképe, galaxisunk 1,8 milliárd csillagával
Az ESA magyar kutatók közreműködésével több mint 300 ezer vörös törpét észlelt a Nap körül, így egy adatfrissítéssel megtízszereződött az ismert csillagszomszédaink száma.
Igazolták a csillagok egyik fő fúziós folyamatának létezését
A Nap másodlagos fúziós folyamatából származó neutrínórészecskéket érzékelt egy olaszországi detektor. A tudományos áttörés fontos információkkal szolgál a Nap szerkezetéről, a magjában lévő elemekről és a nagyobb csillagok működéséről.
Ez itt egy agysejt, ez meg az univerzum. Fedezd fel a különbségeket!
Összefogott egy asztrofizikus és egy idegsebész, hogy rájöjjenek, tényleg annyira hasonlít-e egymáshoz az agyi neuronok hálózata és a galaxisok kozmikus hálója, mint amennyire első ránézésre tűnik.
A NASA Halloweenre kiadta a legkísértetiesebb galaktikus hangok playlistjét
Az első rögzített marsrengés hangjai, a napszelek zsivaja, a Jupiter holdjainak sikolya, a csillagködök melódiája. Ilyen magasművészeti élményeket kínál a Tök Terméktanács kedvenc ünnepére az amerikai űrügynökség.
Csillagászoknak sikerült pontosan kiszámolni, mennyi anyag van az univerzumban
Még a legzseniálisabb tudósokon is kifogott eddig a feladat, de amerikai kutatók végre megoldották: a világegyetem 31,5 százaléka anyag és energia, a fennmaradó 68,5 százalék pedig olyan sötét anyag, aminek a működését még a csillagászok sem értik teljesen.
Lehetséges az időutazás egy fiatal fizikus matematikai modellje szerint
Mondjuk, hogy valaki visszautazik az időben, hogy megkísérelje megakadályozni a nulladik páciens megfertőződését a SARS-CoV-2-vel. De ha nincs járvány, minek akarna visszautazni? Ezt a paradoxont iktatták ki matematikailag amerikai kutatók.
Rocksztárból lett sztárfizikus Brian Cox, akit David Attenborough az utódjának jelölt
Brian Cox előbb volt billentyűs, mint a részecskefizika doktora, de már általános iskolában Carl Sagant olvasott a kötelezők helyett. Miután a BBC első számú tudományos dokumentaristájává vált, ma már stadionokat tölt meg univerzum-turnéjával, és többször hívják a tévébe és podcastokba, mint Neil deGrasse Tysont.
Minden korábbinál erősebb gravitációs hullámot észleltek, ami új típusú fekete lyukak létezésére utal
A LIGO és a Virgo detektorai egy nagyon távoli fekete lyuk kialakulásának jeleit észlelték. A jel nemcsak az eddig észlelt legerősebb, de az egyik legtávolabbról származó gravitációshullám-jelnek számít.
Megdöbbentően hasonlít a Tejútrendszerre egy ősi galaxis
A csillagrendszer fénye 12 milliárd év alatt ért el a Földre, így abban az állapotában látható, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt.
Elkészült az eddigi legnagyobb 3D-s térkép az univerzumról
Több száz tudós két évtized alatt a világegyetem összesen 11 milliárd évnyi történelmét fejtette vissza, és közben arra is rájöttek, hogy 10 százalékkal gyorsabban tágul az univerzum, mint eddig gondolták.
Itt az újabb bizonyíték, hogy az univerzum 13,8 milliárd éves
A chilei Atacama Kozmológiai Teleszkóp felvételei alapján egy nemzetközi kutatócsoport elkészítette az univerzum legkorábbi portréját, amely megerősíti a korábbi elképzeléseket a világegyetem születéséről.
1,4 milliárd fényéven át húzódó falat találtak az univerzumban
A Déli-sarki fal nevű kozmikus struktúrát több ezer galaxis gravitációja tartja egyben, és eddig csak azért nem fedezték fel, mert a Tejút épp kitakarja.
Léteznek-e tüköruniverzumok, és ha igen, miért nem?
Egyelőre több a kérdés, mint a válasz, de néha nem árt, ha a tudományban is szabadon engedjük fantáziánkat.
Ha nem fogadjuk el az ősrobbanás elméletét, még mindig van egy másik lehetőség
Az ősrobbanás elmélete legalább annyi megoldatlan kérdést vet fel, mint amennyire válaszolni tud. Induljunk el most egy másik irányból: hátha mi magunk vagyunk a zsugorodó óriások, és a növekvő univerzumról alkotott képünk csupán látszat. Mi mindenre adhat magyarázatot a ciklikusan változó fénysebesség koncepciója?
Lélegzetelállító szimuláción követhető nyomon, hogyan keletkeztek a galaxisok a világegyetem születésének a hajnalán
A fiatal világegyetem kaotikus hely volt, de minél idősebb lett, annál nagyobb lett benne a rend – foglalták össze szimulációjuk legfontosabb tanulságát a Max Planck Intézet csillagászai.
Az univerzum simán letagadhatna kétmilliárd évet
2019 a világmindenség fiatalításáról szól: miután két tanulmány is megjelent, amelyek szerint nem is olyan régi minden, mint hittük, egy harmadik szerint már egyenesen kétmilliárd évet tévedtünk. A bizonytalanságot a csillagok mozgása okozza.
39 eddig láthatatlan, az univerzum kezdetén született galaxist fedeztek fel japán csillagászok
A 11 milliárd évesnél is öregebb csillaghalmazok felfedezése és nagy száma szembe megy a világegyetem kialakulásáról és fejlődéséről szóló eddigi forgatókönyvekkel.
Még annál is gyorsabban tágul az univerzum, mint azt eddig gondoltuk
A Hubble-állandó még a két hónapja publikáltnál is magasabb. Magyarán a világegyetem jelentősebb gyorsulással fúvódik fel, mint azt eddig sejtettük.
Hány dollár a Föld értéke? És az egész univerzumé? Egy matematikus kiszámolta
Figyelem, becslésekre alapuló becslések következnek, a végén pedig sok nulla!
A sötét anyag és sötét energia nyomában
Mi volt előbb, a fény, vagy a csillagok? Mit mondott Fridman, Einstein, Planck, és mit mondott az Úr? Rockenbauer professzor a sötét anyag nyomába ered, és kő kövön nem marad utána.
Hogyan változott az univerzum az ősrobbanástól napjainkig?
Dobjunk fel egy követ, és álljunk alá! Rockenbauer professzor elmagyarázza, mire jutott Einstein, Hubble és Lemaître az univerzum keletkezéséről.
Már 800 millió évvel az ősrobbanás után úgy örvénylettek az újszülött galaxisok, mint ma a Tejút
A 13,8 milliárd évvel ezelőtti Nagy Bumm után létrejött első galaxiscsírák mozgása ugyanolyan volt, mint a mai spirálgalaxisoké.
Szerves anyag boríthatja a Naprendszeren kívülről érkezett aszteroidát
Úgy tűnik, hogy a Naprendszeren kívüli bolygócsírákhoz hasonló, szénben gazdag fagyos réteg fedi az októberben felfedezett Oumuamua felszínét. A pánspermia elmélet szerint az élet éppen az ilyen űrbéli objektumok révén érkezhetett a Földre.