Furcsa galaxisra bukkant a James Webb űrtávcső
A csillagászok szerint az ősi galaxisban különösen masszív és forró csillagok találhatók, amik annyira felhevítik a körülöttük lévő gázt, hogy az náluk is fényesebben világít.
A csillagászok szerint az ősi galaxisban különösen masszív és forró csillagok találhatók, amik annyira felhevítik a körülöttük lévő gázt, hogy az náluk is fényesebben világít.
A Porphyrion az egyik legnagyobb energiájú kozmikus esemény az ősrobbanás óta, ami rávilágít az univerzum kis és nagy struktúrái közötti bensőséges kapcsolatra – mondta a Qubitnek a kutatás vezetője.
Ausztrál kutatók szerint 466 millió évvel ezelőtt egy széteső aszteroida törmeléke keringett a Föld körül, és a gyűrű alkotóelemei végül több helyen a bolygóba csapódtak.
Egy friss kutatás szerint egyáltalán nem garantált a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis összeolvadása. De ha meg is történik, nem 5, hanem 8 milliárd év múlva várható.
Ahhoz, hogy megmérjük, milyen messze vannak tőlünk a csillagok, minden hétköznapi berögződést el kell felejtenünk, és Einstein nyomdokaiba kell lépnünk, mondja Szabó Róbert, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének vezetője, akivel a Naprendszerünktől a legtávolabbi galaxisokig kalandoztunk.
Az új megfigyelések alapján a galaxisunk nem lóg ki a tömegből, és a hozzá hasonló tömegű spirálgalaxisokra emlékeztet. Emiatt viszont sok mindent felül kell vizsgálni, amit a Tejútrendszerről idáig feltételeztünk.
Egy nemzetközi kutatócsoport öt csillaghalmazt talált a James Webb űrtávcsővel egy hihetetlenül távoli galaxisban, amit egy kozmikus nagyítólencsének hála 13,3 milliárd évvel ezelőtti formájában látunk.
A két évtizeden át Stephen Hawking legközelebbi munkatársaként dolgozó Thomas Hertog Az idő eredetéről című könyvében mutatja be, mire is jutott az elmúlt bő száz év alatt az univerzum mineműségét kutató nemzetközi kozmológus közösség.
Csillagászoknak most először sikerült észlelniük a fekete lyukak úgynevezett zuhanási régióit, amelyek egyfajta kozmikus vízesésként lökik az anyagot a fénysebesség felé.
Kutatók arra jutottak, hogy a világegyetem alakja bonyolultabb lehet, mint gondoltuk, és az ősrobbanásból hátramaradt kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás sok különböző geometriát, köztük egészen furcsákat is megenged.
A szimulációt az amerikai űrügynökség két kutatója szuperszámítógéppel rakta össze. Jeremy Schnittman szerint ha választhatunk, inkább egy szupermasszív fekete lyuk faljon föl minket.
A standard modellben a világegyetem gyorsulva tágul a végtelenségig, és fokozatosan egyre hűvösebb és sötétebb lesz. De mi van, ha valami nem stimmel az elfogadott kozmológiai modellel? Kovács András és kutatócsoportja a kozmikus voidok szimulálásával indul a rejtély nyomába.
A felfedezések megmagyarázhatják, hogy miért annyira fényes az ősrobbanás után 400 millió éves állapotában látszódó G-z11 galaxis, és segíthetnek megérteni a 13,8 milliárd éves univerzum első csillagainak kialakulását.
A rekorddöntő kvazár fekete lyuka elképesztő gyorsasággal növekszik, de attól nem kell tartani, hogy minket is beszippant – a Naprendszerünknél is nagyobb objektum több mint 20 milliárd fényévre van tőlünk.
2019 decembere és 2020 júniusa között több mint 900 ezer egyedi forrást azonosított az eROSITA tudományos konzorcium égboltfelmérő projektje.