Felbecsülhetetlen értékű kincseket és egy középkori fülpálcikát találtak a stavangeri katedrális alatt
Ötszáz éve, a norvégiai reformáció idején számos keresztény ereklyének és kegytárgynak nyoma veszett, egyebek mellett a stavangeri katedrálisban őrzött kincseknek is – most egy véletlen felfedezésnek köszönhetően ezek közül több is előkerült. A katedrálisban őrizték Szent Swithun karcsontját is, amit az első stavangeri püspök, Reinald vitt magával a székesegyházba. Ezt nem találták meg, de több, a reformátorok elől elrejtett kincsek egy részét igen.
A régészek először az egyik napkeleti bölcs, Menyhért elefántcsontszobrára találtak rá a katedrális északi tornyának pincerészében. Az ezt követő feltárások során még számos lelet előkerült, amelyeket Sean Denham, az ásatás egyik vezetője szenzációsnak nevezett: kiderült, hogy a tárgyakat az utolsó katolikus stavangeri püspök, Hoskuld idején rejtették el a pincében.
Hoskuld 1517-ben Szent Swithun napján leltárt vett fel a templom kincseiről, többek között a szent karcsontjáról és az azt tartalmazó ereklyetartóról. A régészek a leltár és a most megtalált kincsek összevetése alapján úgy gondolják, hogy megtalálták a Hoskuldék által elrejtett kincseket, amelyek közül az egykor a főoltáron őrzött ereklyetartó részei is előkerülhettek.
Margareth Hana Buer régész szerint a karcsont 1112-ben érkezett Stavangerbe, a katedrális pedig 1125-re épült fel. Az ereklye leírása szerint a csontot díszes kelmébe burkolták, majd arany ereklyetartóba helyezték, amelyet színes ékkövekkel díszítettek. Buer szerint a hasonló korú ereklyetartók Norvégiában rendszerint ház alakúak voltak, de nagyon kevés maradt fenn épségben közülük.
A torony alatt egy sírt is találtak, de azt azóta feldúlták, a régészek szerint könnyen lehet, hogy a katolikus kincsek egy másik részét a templom kriptájában rejthették el.
A most előkerült leletek között szerepelt egy elefántcsont Mária-szobor, ami egykor az oltárt díszíthette. A faragás és a díszítés stílusa miatt a kutatók úgy vélik, hogy ez, valamint Menyhért szobra is Angliában vagy Franciaországban készülhetett a 14. században.
A pincéből előkerült egy VIII. Bonifáctól (1294-1303) származó pecsét, ami valószínűleg egy pápai bullához tartozott, 160 pénzérme, számos drágakő és több kegytárgytöredék is. Az északi torony adott időt a középkorban a püspök hivatalának is, így személyes tárgyak is előkerültek – többek között egy kanál, illetve egy fülkanál is, ami a fülpuci középkori megfelelőjének számított.
A leleteket jövőre, a stavangeri katedrális építésének 900. évfordulójára állítják majd ki.