A Sverris sagában az ostromló csapatok egy holttestet dobnak a kútba, hogy tönkretegyék az ostromlottak ivóvizét. Egy friss DNS-vizsgálat szerint a kútban talált csontváz akkor kerülhetett oda, amikor a saga játszódik.
A Spitzbergákon található Ny-Ålesund kutatóállomáson az emberiség jövőjét meghatározó klímakutatásokat végez egy maréknyi tudós, Esther Horvath pedig úgy dokumentálja a munkájukat, ahogy senki más. Új tárlata már látogatható a budapesti Capa Központban.
A régészek véletlenül bukkantak rá a középkori tárgyakra, amelyekről korábban úgy hitték, hogy Szent Swithun winchesteri szent ereklyéjével együtt örökre nyomuk veszett a reformáció alatt.
Egy friss kutatás szerint a század második felére a sárga hajasmedúza háromszor akkora területen lesz elterjedt, mint most, és több halfajt is kiszoríthat az élőhelyéről.
Az amatol nevű robbanószer idővel instabillá válik: egy friss norvég kutatás szerint az anyag négyszer érzékenyebb lett, mint a második világháború idején volt, emiatt pedig a tűzszerészeknek is óvatosabban kell dolgozniuk.
A világon először a norvég tenger mélyén kezdődik meg az érckitermelés. A környezetvédők aggódnak a vízi ökoszisztéma miatt.
Elképzelhető, hogy az érmét maga Harald Hardrada vitte haza Konstantinápolyból.
A norvég parlament engedélyezte a sarkvidéki tengerfenéken található ásványkincsek felmérését, ezzel az ország egy lépéssel közelebb jutott a tengermélyi bányászathoz. A környezetvédők attól tartanak, hogy a kitermelés jóvátehetlen károkat okozhat a tengeri ökoszisztémákban.
Szeptemberben 100 új eladott autóból 87 elektromos volt, de mi lehet a norvég recept? Az adókedvezmény-parádé, az ingyen parkolás és a töltőhálózat kiépítése sokat segített az átállásban.
Több mint 20 éve egy búvár bukkant rá az ágyúra, egy friss kutatással pedig igazolták, hogy a 14. században süllyedhetett el.
Az olvadó jég alól mintegy 150 különböző lelet került elő.
Az egy férfi és egy női alakot ábrázoló lapocskák ritkának számítanak az országban, a régészek szerint valószínűleg egy pogány templom védelmét szolgálták.
Egy norvég kutatás szerint ilyenkor nem tartanak attól, hogy kijavítják őket, ha elrontottak valamit.
A Kronprins Haakon kutatóhajó távirányítású tengeralattjárója 3500 méteres mélységben készített felvételeket az állatról.
Az északi ország épületeit a tanyaházaktól a legmodernebb építészeti csodákig egy fontos szempont köti össze: hagyományosan alacsony a klímaköltségük, és nagyszerűen illeszkednek a tájba. Ezt egyszerre magyarázza a norvégok természetszeretete és a klímaváltozás miatti aggodalom.