Magyar kutatók eredménye nyithatja meg a vér-agy gátat
Az agyi hajszálerek speciális, vér-agy gát (blood–brain barrier) néven ismert struktúrája számos esetben lehetetlenné teszi, hogy a laboratóriumi kísérletekben ígéretesnek talált hatóanyagok az agyszövetbe jutva kifejthessék terápiás hatásukat. Ezért jelenthet áttörést a Szegedi Biológiai Kutatóintézet Biológiai Barrierek Kutatócsoportja által „a vér-agy gát fejlődésében szerepet játszó három jelátviteli út eddig ismeretlen kölcsönhatás” azonosítása – olvasható a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) hétfői közleményében.
A PNAS folyóiratban publikált tanulmány szerint a Deli Mária professzor vezetésével folytatott kutatás eredménye egy olyan, cARLA nevű kismolekula-koktél, amellyel laboratóriumi körülmények között minden eddiginél jobban imitálható a vér-agy gát működése az ereket formáló endotélsejtekben.
A szegedi kutatócsoport szerint az új eljárással „az eddigieknél jelentősen megbízhatóbb vér‑agy gát modellek hozhatók létre emberi őssejtekből. Ezek a modellek hozzájárulhatnak az agyi hajszálerek élettani és kóros folyamatainak pontosabb megértéséhez, valamint alkalmasak lehetnek gyógyszerek és gyógyszerhordozók agyi bejutásának vizsgálatára”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: