Nagy a valószínűsége, hogy a koronavírus átjuthat a vér-agy gáton. A fertőzéssel járó citokinvihar túlhajtja az immunrendszert, elködösíti a tudatot, fáradtabbá tesz, és rontja a kognitív képességeket.
2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.
Sikerült azonosítani azt a két bélbaktériumot, amelyek túl korán már az emésztőrendszerben lebontják azt a gyógyszerhatóanyagot, amelynek csak az agy-vér gáton átjutva kellene dopaminná alakulni. Szerencsére megvan az ellenszer is.
Egyre feledékenyebbek és fáradtabbak leszünk, ahogy öregszünk. Miért történik ez, és mit lehet tenni ellene? Egy februári konferencián két biztató egérkísérletről számoltak be amerikai és kanadai kutatók.
A neurológusok eddig a vér-agy gát kóros hibájának tudták be, ha baktériumokat találtak az emberi agyban. A legújabb kutatások szerint azonban az emésztő- és az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó mikroorganizmusoknak az egészséges idegrendszerben is lehet feladatuk